A világ legnagyobb toborzási programja nőknek - Civil Hírügynökség
kedd, augusztus 14, 2018
Civil Hírügynökség

A világ legnagyobb toborzási programja nőknek

novezeto-170308

A nemzetközi nőnap alkalmából a Vodafone Csoport bejelentette a 26 országot – benne hazánkat is – érintő ReConnect programját azzal a céllal, hogy vezetői tapasztalattal már rendelkező olyan nőket vezessen vissza a munka világába, akiknek nagyvállalati pályafutása évekre megszakadt a többi között szülés, saját vagy családi vállalkozásban eltöltött idő miatt.

A program a következő három évben ezer nőt érint, és része a vállalatcsoport nemzetközi igyekezetének: a női vezetők arányának látványos növelésének.

A Vodafone Csoport megbízásából a magyar KPMG könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó társaság által frissen elvégzett gazdasági elemzés* alapján világszerte 96 millió képzett, 40–54 év közötti nő karrierje tört meg egy adott ponton. Közülük 55 millióan előző munkahelyükön közép- vagy felsővezetői pozíciót töltöttek be. Ha sikerülne középvezetői vagy annál magasabb szintű szakmai tapasztalattal rendelkező minden nő visszasegítése a munka világába, összesen több mint évi 419 milliárd angol fontnyi jövedelemmel növekednék az érintettek háztartásának bevétele, s az ily módon keletkező gazdasági tevékenység értéke elérhetné az évi 151 milliárd fontot.

Egy másik, ugyancsak a Vodafone megbízásából a GfK piackutató által végzett felmérés** részeként öt országban a pályát elhagyó ötszáz nőt kérdeztek a munkavállalással kapcsolatos lehetőségekről. Jó négyötöd szerint jóval több támogatást kellene kapniuk azoknak, akik hosszú kihagyás után vissza szeretnének térni a munka világába, főképp akkor, ha gyermeket is nevelnek. A nők több mint háromötöde rugalmas munkaidőre, fele pedig részmunkaidős hivatásra vágyik.

A Vodafone ReConnect programja arra bátorítja a pályájukat egy időre elhagyó, egykor vezető tisztséget betöltő nőket (és persze férfiakat is), hogy bátran jelentkezzenek a kezdeményezésben meghirdetett állásokra. Gyakorlatokkal is segíti szakmai tudásuk, készségeik felfrissítését, fejlesztését, sőt, lehetőséget ad arra is, hogy rugalmas, vagy részmunkaidőben dolgozzanak a vállalatnál. A Vodafone Csoport arra törekszik, hogy a közép- és felsővezetői pozíciókban a nők aránya 2020-ra nagyjából a harmadára emelkedjék.

A Vodafone Magyarország munkavállalóinak csaknem a fele nő. A frissdiplomás vezető-utánpótlást szolgáló Discover-programban is fele részt vesznek részt nők.  A vállalat mellett a Vodafone Magyarország Alapítvány is küzd a női esélyegyenlőségért. Támogatja a többi között a „Nyitottak vagyunk” közösségi kezdeményezés „Nőnap x 365” kampányát, amelynek célja, hogy új tartalommal gazdagítsa a nőnapot, és ne korlátozza pusztán a március 8-i 24 órára. A kampányban közszereplők, cégvezetők hívják fel a figyelmet a női esélyegyenlőség megvalósulásának fontosságára.

——–

* A Vodafone megbízásából a KPMG által készített felmérésben képzett nőnek azt tekintették, aki legalább középfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezik. A középvezetői vagy annál magasabb szintű gyakorlatot a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organisation- ILO) definíciója szerint határozták meg, és az ISCO-88 kategória11. (törvényhozók és szenior tisztviselők) és12. (vállalatvezetők) fokozatának felel meg.

** A kutatást 501 30–55 év közötti nő megkérdezésével folytatták Nagy-Britanniában, Német-, Olasz-, Törökországban és Indiában.

 

Forrás: Infovilág

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.