hétfő, október 15, 2018
Civil Hírügynökség

Veszélybe kerülhet a kedvenc sörünk

Danube river at sunset. Ruse region, Bulgaria. September 2006.

Vizeink állapota egyre romlik, és most veszélybe került a legfontosabb európai eszköz is, mely a vizek védelmét célozza. Az Európai Unió egyik ambiciózus szabályozása, a Víz Keretirányelv került célkeresztbe – elképzelhető, hogy a vizek megóvása helyett döntéshozóink a szabályozás gyengítése mellett döntenek.

A megfelelő minőségű víz eltűnésével többek között a jó söröknek is búcsút inthetünk. Európai kampány indult vizeink védelméért. Most mindannyiunk véleménye számít!

A sörkészítésnek számos fázisa és alkotóeleme van, de minden a jó minőségű vízzel kezdődik. Ennek hiányában tehát könnyen lehet, hogy kedvenc sörünk is eltűnik. Ezt szeretné elkerülni az a 100 szervezet, akik egy közös kampány keretében hallatják hangjukat Európa-szerte. A WWF és partnerei* által indított kampány célja, hogy az Európai Bizottság a felülvizsgálat során megtartsa a Víz Keretirányelvet (VKI), amely Európa vizeinek védelmét és állapotuk aktív javítását írja elő – beleértve a folyókat, tavakat, vizesélőhelyeket és a talajvizet.

A kampány a sör jövőjét boncolgató provokatív forgatókönyvvel igyekszik az EU állampolgárainak figyelmét felkelteni, hogy vegyenek részt az Európai Bizottság társadalmi konzultációjában a VKI kapcsán, amely mostantól 2019. március 4-ig tart. Az állampolgároknak ez az egyetlen lehetősége és eszköze arra, hogy hallassák a hangjukat, és támogassák ennek az erős és hatékony szabálynak a megtartását.

Bár a kampány által felvázolt forgatókönyv extrémnek tűnik, a sörfőzők valóban aggódnak az európai vízminőség jövőjéért. Ezért egy közös állásfoglalást adtak ki, amelyhez a hazai sörfőzdék közül idáig a Csupor, a Jótékony Share és a Hedon csatlakozott. Az állásfoglaláshoz eddig csatlakozó 17 cég és két szövetség tisztában van vele, hogy a minőségi sörkészítés vízforrásaink védelmétől és fenntartható kezelésétől függ, ezért a VKI megtartását támogatják.

“Az EU tagállamai az elmúlt két évtizedben nem foglalkoztak a VKI megvalósításával, és nem helyeztek elegendő hangsúlyt vizeink védelmére. Most pedig a beavatkozások felgyorsítása helyett a szabályozás gyengítése került napirendre. A víz mindannyiunk közös ügye és természeti erőforrása, ezért össze kell fognunk, hogy megvédjük a Víz Keretirányelvet, amely biztosítja az európai vizek jövőjét. Kérünk mindenkit, hogy segítse aktívan vizeink védelmét és hallassa hangját az online kérdőív kitöltésével” – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
Az édesvízi ökoszisztémák a legveszélyeztetettebbek bolygónkon, és ez Európában sincs másként. Vizeink 60%-a rossz egészségi állapotban van, hazánkban pedig a felszíni vizek kevesebb, mint 20%-ának jó az ökológiai állapota. Számos oka van annak, hogy idáig jutottunk: többek között a gátak építése, a természetromboló fejlesztések és a nem fenntartható mezőgazdaság is állandó állapotromlást okozott.

A VKI elfogadásával a tagállamok 2000-ben kiálltak amellett, hogy ezt a folyamatot megállítják, és vizeinket jobb állapotba hozzák legkésőbb 2027-re. A szabályozás hatékony keretet ad erre, de ha el akarjuk érni a 2027-es célokat, a tagállamoknak jelentős lépéseket kell tennie és forrásokat kell biztosítania ennek érdekében. Az eredmények azonban váratnak magukra, sőt, a szabályozás gyengítése került látómezőbe.

A kampányt vezető szervezetek kifejezték, hogy kétségkívül a VKI a megfelelő eszköz arra, hogy megvédjük és helyreállítsuk Európa vizeit. Az EU tagállamok kormányainak nem lenne szabad ennek gyengítéséről beszélni, helyette támogatni és megvalósítani kellene a VKI által előirányzottakat. A kampányon keresztül az állampolgárok segíthetnek a vizeink védelméért folytatott harcban.

Hazai weboldal: wwf.hu/viz
Központi weboldal: www.livingrivers.eu
A sörös állásfoglalás ide kattintva érhető el – https://www.livingrivers.eu/download/Pro-WFD%20statement%20from%20beer%20companies_with%20logos_3.pdf
A kampány egyéb PR anyagai ide kattintva érhetők el – https://support.google.com/drive/answer/6283888?p=unsupported_browser&visit_id=636747253282285928-4225849998&rd=1
*A kampányt vezető The Living Rivers Europe (Európa Élő Folyói) koalíciót az alábbi szervezetek alkotják: a WWF európai irodái, European Environmental Bureau (Európai Környezetvédelmi Iroda), European Anglers Alliance (Európai Horgászati Szövetség), European Rivers Network (az európai folyóvédelem területén működő szervezetek és egyének információs és együttműködési hálózata), Wetlands International (a nemzetközi vizes élőhelyek védelmével foglalkozó szervezet)
____________________________________________________________________________

A #ProtectWater kampányról
• A kampány célja egyszerű: megőrizni a Víz Keretirányelvet és fenntartani a vizek védelmére irányuló célkitűzéseket, ezáltal megóvni Európa vízkészleteit – a folyókat, tavakat, vizesélőhelyeket és talajvizet egyaránt – élővilágukkal együtt a jövő generációi számára.
• A kampányt a Living Rivers Europe (Európa Élő Folyói) koalíció vezeti. A koalíció tagjai a WWF európai irodái, a European Environmental Bureau (Európai Környezetvédelmi Iroda), a European Anglers Alliance (Európai Horgászati Szövetség), a European Rivers Network (az európai folyóvédelem területén működő szervezetek és egyének információs és együttműködési hálózata), valamint a Wetlands International (a nemzetközi vizes élőhelyek védelmével foglalkozó szervezet).
• Jelenleg 100 szervezet áll a kampány mögött, beleértve az MTVSZ és MME nemzetközi szervezeteit (Birdlife és Friends of the Earth).
• A kampány bárki számára lehetővé teszi, hogy egyszerűen nyilvánítson véleményt az Európai Bizottság társadalmi bevonásának keretein belül az EU vízpolitikájáról, amely a Víz Keretirányelvet is magába foglalja. Az Európa Élő Folyói koalíció hisz abban, hogy csakis egy közös, erőteljes állampolgári véleménynyilvánítás biztosíthatja az irányelv megtartását, és ezzel vizeink védelmét.
• Az online kérdőív kitöltésével bárki egyszerűen és gyorsan elküldheti véleményét az Európai Bizottságnak.

A Víz Keretirányelvről és a koalícióról
• A Víz Keretirányelv az EU egyik legprogresszívebb környezetvédelmi szabályrendszere. Folyóink, tavaink, vizesélőhelyeink és part menti vizeink védelmét, erősítését és helyreállítását célozza. A tagállamok azonban a gyakorlatban nem hajtották végre az előírásokat.
• A VKI elfogadásával az EU kormányok vállalták, hogy megakadályozzák vizeink további pusztulását, és jobb állapotba hozzák azokat 2015-ig, de legkésőbb 2027-ig.
• Azokon a helyeken, ahol a VKI-t megfelelően alkalmazták, bizonyítottan el is érték a szabályozás által kitűzött célokat, vagyis a vizek jobb állapotba kerültek, és nem ment végbe további állapotromlás, miközben a környezeti, társadalmi és gazdasági elvárásokat is egyensúlyban tartották.
• A VKI jelenleg – minden EU-s szabályozáshoz hasonlóan – egy felülvizsgálaton esik át. Ez a szabályozás relevanciáját, hatékonyságát, összefüggéseit és hozzáadott értékét veszi górcső alá. Ez döntéshozói konzultációt és társadalmi bevonást is tartalmaz, ez utóbbi kezdődött el hivatalosan szeptember 17-én.
• Az Európa Élő Folyói koalíció azért dolgozik, hogy megőrizzük a Víz Keretirányelvet és annak alkalmazása és végrehajtása megvalósuljon. Bővebb információ erről: Living Rivers Europe vision statement.

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.