hétfő, július 23, 2018
Civil Hírügynökség

Védeni kell az agyat a betegségtől és a hülyeségtől

multiplexMagazin-170921

Hogyan maradhat ép az agy? Mikor eredményes egy gyógyíthatatlan betegség kezelése? Hogyan lehet kerekesszéket használó betegként is talpra állni? A fiatalkorban jelentkező visszafordíthatatlan idegrendszeri betegséggel, a sclerosis multiplex kórral élő emberekről szól az országos Multiplex Magazin.

Meg kell védeni az agyat és az idegrendszert a sclerosis multiplex okozta károsodásoktól, mert az elpusztult idegsejteket nem tudjuk helyreállítani – indokolja a Multiplex Magazinnak adott interjúban dr. Bencsik Krisztina, a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának egyetemi docense, miért kell az SM diagnózis után minél hamarabb megkezdeni a kezeléseket. A szakorvos beszél az SM kezelés új stratégiájáról, s kitér arra is, hogy amíg eddig csak a javuló-rosszabbodó kórformában tudtak a betegséget lassítani képes terápiát adni, a jövőben lehetőség nyílhat a kezdetektől fokozatos rosszabbodással sújtott, eddig kezelhetetlennek ítélt betegek kezelésére is. Bencsik Krisztina figyelmeztet: mivel az SM gyógyíthatatlan, a családok gyakran célpontjai a kétségbeesést kihasználni akaró termékügynököknek. Hiteles információkkal kell felvértezni a betegeket a „hülyeségekkel” szemben.

Dr. Rózsa Csilla, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház neurológiai osztályának főorvosa rávilágít: amíg korábban elsősorban az állapotrosszabbodások nyomán értékelték aktívnak a sclerosis multiplexet, ma már tudják, hogy a panaszoktól függetlenül is lehet aktív és romboló hatású a betegség, ezért felértékelődött a koponya MRI kontroll vizsgálatok jelentősége. Egyéni szinten nehéz objektíven megítélni, mikor tekinthető egy terápia eredményesnek, mivel az SM lefolyása és a panaszok számtalan tényezőtől függnek.

Amint dr. Mátyás Klotild, az egri Markhot Ferenc Oktató Kórház neurológusa rámutat, a kilátásokat befolyásolja az életkor, a betegség aktivitása, az idegrendszeri károsodások mértéke és helye, az életmód, a munkahelyi és anyagi lehetőségek, valamint a lelkiállapot is.

A magazin a címlapon szereplő Gyurácz Annamária, az SM Betegek Csongrád Megyei Egyesületének elnöke személyében mutat be példát arról, hogyan lehet utat találni a sokszor kilátástalannak tűnő helyzetekben is. Elhangzik: a kór bezárt előtte kapukat, viszont megnyitott más ajtókat, s végül hivatásává vált a sorstársközösség építése.

Furcsa Józsefné, az SM Betegek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének vezetője is arra biztat minden érintettet, hogy lépjenek kapcsolatba egymással, mert a helyi klubok támaszt, segítséget tudnak nyújtani.

A lapban riport olvasható a Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvány által működtetett nyíregyházi SM Centrumról is, a hasznosítás dilemmáiról és a betegek számára ott elérhető lehetőségekről.

– Az ismeretterjesztő és életmód magazin ingyenes, eljut az ország minden SM centrumot működtető neurológiai osztályára, továbbá a betegklubokhoz és egyesületekhez is – tájékoztatott B. Papp László főszerkesztő. Herczegné Szabó Marianna felelős kiadó, a Békés Megyei Sclerosis Multiplexes Emberek Közhasznú Szervezetének elnöke hozzátette: az újság riportjai nemcsak az érintettek számára tanulságosak, ezért a helyi betegszervezetek a lapot fel tudják használni a betegségről való szemléletformáló és érdekérvényesítő munkájuk során is.

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.