A Város Mindenkié válasza a Kőbányai Önkormányzatnak - Civil Hírügynökség
hétfő, augusztus 20, 2018
Civil Hírügynökség

A Város Mindenkié válasza a Kőbányai Önkormányzatnak

AvarosMind-logo-170206

A Kőbányai Önkormányzat 2018. május 31-én sajtótájékoztatót tartott az önkormányzati bérlakások helyzetéről, valamint a Bihari utcában és Hős utcában álló önkormányzati tulajdonú ingatlanok jövőjéről. A Város Mindenkié csoport bízott abban, hogy a sajtótájékoztató áttörést jelenthet a kilakoltatás által fenyegetett Bihari utcai lakók ügyében, valamint hogy az önkormányzat kész megfelelő lakhatást biztosítani legalább azoknak a lakóknak, akiknek egyetlen forint tartozásuk sincsen. Erre a döntésre azonban a mai napon sajnos nem került sor.

A Bihari utca 8/C sorsa továbbra is kétséges. Az önkormányzat ugyanis nem készítette el a vállalt időre azt az AVM által kezdeményezett tervet, ami az épület bontása mellett számba veszi az épület felújításának és az ott lévő 73 önkormányzati bérlakás megőrzésének a lehetőségét is. Továbbra sincs információnk arról, hogy a valóban rossz állapotban lévő függőfolyosókon kívül milyen további javítások lennének indokoltak.
Kovács Róbert polgármester mindenesetre annyit elmondott, hogy az épületet jelen pillanatban lakható, és az önkormányzat nem áll olyan kényszer alatt, hogy azt 1-2 éven belül le kellene lebontania. Ennek ellenére a polgármester a bontás tényét mégis adottságként kezeli, és hónapok óta erre hivatkozva nem kötnek bérleti szerződést a korábban ott lakó családok egy részével.

“Ha a Bihari utca 8/c alatt álló épületet el fogja bontani az önkormányzat, akkor 73 önkormányzati lakással kevesebb lesz Kőbányán, egy olyan kerületben, ahol a polgármester bevallása szerint is 500 család vár elhelyezésre” – mondta Udvarhelyi Tessza aktivista, A Város Mindenkié sajtótájékoztatóján.

A polgármester többször utalt arra, hogy a Bihari utcai lakók nem vigyáztak az épületre, ezért is romlott le ennyire az állapota. Egy 2016-os szakértői vizsgálat – amely éppen a függőfolyosókról készült – viszont pontosan azt állapítja meg, hogy az épület bizonyos részei azért vannak ilyen rossz állapotban, mert a korábbi önkormányzati felújítások során nem végezték el megfelelően a munkát. A Kőbányai Önkormányzat néhány éve több mint 700 millió forintot költött a lakóház felújítására. Úgy gondoljuk, a közvagyon ilyen mértékben történő felelőtlen kezelése az önkormányzat, nem pedig a lakók felelőssége, ennek értelmében méltánytalan azt nekik tulajdonítani.

A sajtótájékoztató során elhangzott, hogy az önkormányzat sok esetben nagyon érzékenyen reagál a bérlők problémáira. Az AVM 6 olyan családdal van kapcsolatban, akiket kilakoltatás fenyeget, köztük kisgyerekes édesanyákkal, idős és betegek emberekkel, akik közül többen saját pénzükből újították fel a lakásukat. Az érintett lakók, az AVM aktivistái és szimpatizánsai január óta az összes önkormányzati testületi ülésen jelen voltak, hogy felszólaljanak a kilakoltatások ellen.

Néhány hete több száz ember tüntetett Kőbányán a tervezett kilakoltatások ellen, a Bihari utcai lakók ügyében indított petícióhoz pedig több mint 5000-en csatlakoztak. Az AVM által előkészített, a Bihari utca lakók helyzetét rendező jogszabálytervezeteket eddig 5 alkalommal utasította el a fideszes többségű kőbányai képviselő-testület – legutóbb a május 24-én tartott testületi ülésén.

A képviselő-testület annak ellenére sem nem szavazta meg az előterjesztéseket, hogy az önkormányzatnak ezúttal csak azt kellett volna vállalnia, hogy azoknak a családoknak biztosítják a lakhatásuk megőrzését, akiknek nincsen hátralékuk és büntetlen előéletűek. Ha az önkormányzat a magáról kialakított képe szerint érzékenyen reagál a lakók problémáira, az említett 6 családon miért nem hajlandóak segíteni? Miért hagyják, hogy hónapok óta attól szenvedjenek, hogy kilakoltatás fenyegeti őket?

Kovács Róbert arra is kitért, hogy az önkormányzatnak általánosságban nem nyereséges a szociális bérlakások rendszere. “Nagyon sokat beszélt arról a polgármester, hogy milyen jól járna Kőbánya akkor, ha ezeket a lakásokat piaci alapon adhatná ki és nem pedig önkormányzati bérlakásként. Az egészségügyi rendszertől, az óvodáktól, az iskoláktól sem várjuk el, hogy profitot termeljenek. Ezeket az intézményeket azért hozza létre egy társadalom, hogy az emberek megfelelően tudjanak benne élni, hogy a gyerekek megfelelően fel tudjanak nőni. Az önkormányzati bérlakás az pontosan ugyanilyen közvagyon, amitől nem azt várjuk el, hogy profitot termeljen, hanem hogy embereknek az életét segítse, és a túlélését segítse.” – mondta Udvarhelyi Tessza, az AVM aktivistája.

Mindezek mellett A Város Mindenkié csoport továbbra is bízik abban, hogy a Kőbányai Önkormányzat végül hajlandó lesz megfelelő lakhatást biztosítani bérlőinek, hiszen ahogy a mai sajtótájékoztatón a polgármester is elmondta: az alacsony jövedelmű családok számára sok esetben ez az egyetlen lehetőség, hogy lakhassanak valahol.

Az AVM, ameddig csak lehetséges, kitart az eddigi konstruktív, jogi, tárgyalásos eszközökkel megegyezésre törekvő stratégiája mellett, azonban ha az Önkormányzat végül mégis a kilakoltatások mellett dönt, akkor a csoport készen áll rá, hogy polgári engedetlenséggel – a lakáskiürítést fizikailag akadályozó élőláncokkal – is küzdjön a Bihari utcai családok kilakoltatása ellen.

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.