csütörtök, július 19, 2018
Civil Hírügynökség

Választ várnak a minisztériumtól

avaros-170327

A Város Mindenkié és a Társaság a Szabadságjogokért nyílt levélben fordul Balog Zoltánhoz, az Emberi Erőforrások Miniszteréhez és Czibere Károlyhoz, Szociális ügyekért felelős államtitkárhoz a gyerekek anyagi okból való kiemelése ügyében.

A nyílt levél előzménye, hogy 2016. szeptember 20-án a TASZ és az AVM átadott az Emberi Erőforrások Minisztériuma képviselőjének egy több, mint kétezer támogató aláírást tartalmazó petíciót és az ezzel összefüggő szakmai javaslataikat a gyerekek anyagi okból történő kiemelésének törvénysértő gyakorlatával kapcsolatban. A petícióban bemutatták, hogy a gyermekvédelmi rendszer jelenlegi formájában nem képes ellátni törvényi feladatát és a gyámhatóságok kiemelési gyakorlata statisztikai adatokkal alátámasztható módon hátrányosan megkülönbözteti a szegény és főként a roma családokat. A petícióra azóta sem érkezett válasz az illetékes minisztériumtól.

Évről évre egyre több gyerek nevelkedik állami gondoskodásban, a családjától távol. A legfrissebb adatok szerint Magyarországon ma több mint 23 ezer gyerek él szakellátásban. Bár a törvény kifejezetten tiltja, a családok szétszakításának elsődleges oka (közvetlenül vagy közvetve) még mindig a családok szegénysége. A társadalom peremén élők körében aránytalanul sok a roma család, és a gyermekvédelemben dolgozók munkáját esetenként a romákkal szembeni előítéleteik is befolyásolják, így a cigány származású gyerekeket különösen sok esetben választják el a hatóságok a szüleiktől. Ezeket a problémákat a levél aláírói mellett számos nagy múltú szakmai szervezet jelezte az elmúlt hónapok során (többek között a Család, Gyermek, Ifjúság Közhasznú Egyesület, az SOS Gyermekfalvak Magyarország és a Habitat for Humanity Magyarország).

A mindenkori kormánynak törvényi kötelessége, hogy „a gyermek családban történő nevelkedését segítő ellátást a gyermek és családja helyzetéhez, szükségleteihez igazodóan” biztosítsa (Gyvt. 2.§ (3)) és mindeközben tiszteletben kell tartania az egyenlő bánásmód követelményét (Gyvt. 3.§ (2)).

Szeptemberi petíciójukra eddig semmilyen választ nem kaptak, sőt, a gyermekvédelmi törvényt 2016 decemberében olyan módon módosították, ami tovább növelte az érintettek kiszolgáltatottságát, tovább csorbította magánélethez való jogukat és a gyerekjogokat. Ezért felszólítják a Minisztériumot, hogy haladéktalanul reagáljon a petícióban felvetett problémákra és a szükséges jogszabályi változtatások révén biztosítsa a rászoruló családok számára azokat az anyagi erőforrásokat és szolgáltatásokat, amelyek gyerekeik nevelését lehetővé teszik számukra.

A két szervezet arra kéri a Minisztériumot, hogy szóbeli egyeztetés keretében vagy írásban tájékoztassa az aláíró szervezeteket arról, hogy milyen intézkedéseket tervez a fent bemutatott jogsértő gyakorlat megszüntetése és a családok anyagi helyzetének rendezése érdekében.

A nyílt levél teljes szövege itt elérhető : http://avarosmindenkie.blog.hu/2017/03/27/valaszt_varunk_a_miniszteriumtol_az_igazsagtalan_gyermekelvetelek_ugyeben

——

A Város Mindenkié hajléktalan aktivisták és szövetségeseik csoportja, melynek célja a hajléktalan emberek jog- és érdekvédelme, valamint társadalmi változások elindítása a hajléktalanság felszámolása érdekében.

További információ: http://avarosmindenkie.blog.hu/
A Város Mindenkié a Facebookon: https://www.facebook.com/AVarosMindenkie

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.