vasárnap, szeptember 23, 2018
Civil Hírügynökség

A vak masszőr esete az online pénztárgéppel

vakMasszor-170706

Az alapvető jogok biztosa szerint alapjogi visszásságot okoz, illetve a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményben (CRPD) meghatározott nemzetközi kötelezettségeknek sem felel meg az az előírás, hogy a vak és gyengénlátó vállalkozók, munkavállalók csak online pénztárgéppel tehetnek eleget a nyugtaadási kötelezettségüknek.

Ez a berendezés az ő számukra ugyanis jelenleg nem akadálymentes. Székely László ombudsman ajánlásában a nemzetgazdasági miniszter mielőbbi intézkedését kérte.

Egy látássérült, masszőrként dolgozó panaszos arról számolt be az alapvető jogok biztosának, hogy megvásárolta a 2017. január 1-től kötelezően alkalmazandó online pénztárgépet, de az nem akadálymentesített, vagyis vak emberként nem tudja használni, így a jogszabályban meghatározott kötelezettségeit sem tudja teljesíteni. A panaszos a biztos vizsgálatát kérte, mert használható megoldás hiányában a munkavégzését kénytelen felfüggeszteni.

A fogyatékossággal élő személyek jogainak védelméért külön is felelős biztos vizsgálatot indított az ügyben. Székely László jelentésében megállapította, hogy a Munka törvénykönyve és a Fogyatékos személyek jogairól szóló törvény alapvetően a munkáltatók kötelezettségeként határozzák meg, hogy biztosítsák a fogyatékossággal élő munkavállalóik számára az egyenlő eséllyel hozzáférhető munkakörülményeket.

Az ombudsman ugyanakkor rámutatott, hogy az adófizetés, mint a közteherviselés fontos része az Alaptörvényben rögzített általános állampolgári kötelesség, ezért nélkülözhetetlen, hogy a kötelezettség teljesítésének eszközét, jelen esetben a pénztárgép használatát a vak és látássérült munkavállalók számára is hozzáférhetővé, akadálymentessé tegyék.

Az ombudsman hangsúlyozta azt is, hogy a CRPD alapelvei – így különösen az egyéni autonómia, a saját döntés meghozatalának szabadsága és a személyek függetlenségének tisztelete, a teljes és hatékony társadalmi részvétel, a tényleges hozzáférhetőség – általános érvényű, a részletszabályokon végighúzódó, az egyes konkrét előírások hátterét jelentő alapvető követelmények.

A biztos szerint a CRPD rendelkezései alapján az online pénztárgépek akadálymentessége garantálná a vak és gyengénlátó személyek munkához való jogának érvényesülését. A jelentés rögzíti, hogy az ésszerű alkalmazkodásnak, az egyenlő esélyű hozzáférésnek fokozottan érvényesülnie kell, és mindezek elválaszthatatlanok a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adózási tevékenység feltételeitől. A biztos felhívta a figyelmet, hogy az akadálymentesség biztosításának hiányában az online pénztárgép használatának előírása nem egyeztethető össze az egyenlő bánásmód követelményével, a CRPD rendelkezéseivel.

Az ombudsman jelentésében előremutatónak nevezte azt, hogy a megkeresett Nemzetgazdasági Minisztérium válaszában előzetes együttműködési szándékáról tájékoztatta: az online pénztárgépek akadálymentesítését garantáló követelmények meghatározásakor a minisztérium számít a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) fejlesztési javaslataira.
Székely László a nemzetgazdasági minisztertől kérte, hogy – az érintett érdekképviseleti szervezetek bevonásával, az általuk tett javaslatok és a rendelkezésre álló lehetőségek egyidejű figyelembevételével – kezdeményezze az online pénztárgépek használatát előíró rendelet módosítását, hogy a vak, gyengénlátó emberek számára is biztosítsák az egyenlő esélyű alkalmazás lehetőségét.

 

Forrás: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.