Üzent az alapvető jogok biztosa - Civil Hírügynökség
szerda, augusztus 15, 2018
Civil Hírügynökség

Üzent az alapvető jogok biztosa

gyermekjogi.plakat-171120

Az alapvető jogok biztosa, Székely László szerint a gyermekjogok nem ünnepi díszek, amiket csak évfordulók alkalmával kell leporolni, hanem ha – úgy tetszik – hétköznapi használati tárgyak. Az ombudsman ma is aktuálisnak tartja a Gyermekjogi Egyezmény egyetemes üzenetét, a benne foglalt jogok magas szintű védelmét. Ehhez szükséges egymás értő meghallgatása, tanulás a tapasztalatokból és a kritikákból, a jó kompromisszumok megtalálása.

A Gyermekjogi Egyezmény a nemzetközi jogvédelem egyik kulcsdokumentuma, amely az elfogadása óta folyamatosan formálja a gyermekek jogairól való gondolkodást. Az Egyezmény világossá teszi, hogy a gyermekek valódi, sőt kikényszeríthető alapjogokkal bírnak, és az életkorukból következő kiszolgáltatottságuk okán – a szülői és a családi védelmen és támogatáson túl – rászorulnak az állam, a társadalom többlet-figyelmére, többlet-gondoskodására. Az Egyezmény azt is világossá teszi, hogy mindezeken túl valamennyi gyermeknek jár a tisztelet, az odafigyelés és megbecsülés. Az ombudsman szerint a 28 éve, november 20-án elfogadott Gyermekjogi Egyezmény ezekhez ad muníciót és feladatokat. Az alapjogi biztos egyik fontos feladata, hogy megkülönböztetett módon figyeljen a gyermekek jogainak tényleges érvényesülésére, azaz egyfajta gyermekjogi ombudsmanként működjön.

Az alapvető jogok biztosa, Székely László a Gyermekeinkben a jövő című budapesti konferencián köszöntőjében kiemelte, hogy az Egyezmény 1989-es megszületése különleges, “kegyelmi pillanat” volt az emberi jogok történetében. Stabilizálta a meglévő értékeket, de arra is törekedett, hogy az idővel haladva újat mondjon. Ez a dokumentum csaknem 30 év alatt átformálta a gyermekek jogairól való gondolkodást. Az Egyezmény a Föld országai között a legmagasabb elfogadottsággal bír, és erre akkor is büszkék lehetünk, ha tudjuk, hogy a benne rögzített elvek és jogok érvényesülése a világ számos pontján komoly kihívással találkozik. Sokhelyütt jelentős probléma és Magyarország sem kivétel, hogy a gyermekek nem is ismerik megfelelően az őket megillető jogokat. Az Egyezmény érdeme viszont, hogy a felnőttek a döntések meghozatala során a hatóságok és más szervek egyre inkább figyelembe veszik a gyermekek legjobb érdekét.

2017. november 16-án, a gyermekek jogainak napjához kapcsolódva az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az UNICEF Magyar Bizottsága és a Flamand Képviselet a gyermekeket érő súlyos veszélyekről, a veszélyeztetett gyermekek alapjogainak érvényesítéséről rendezett közös nemzetközi konferenciát. Elhangzott, hogy a súlyos kiszolgáltatottság számos élethelyzetben a mindennapok valóságává válhat és bárki, bármely család gyermeke kerülhet veszélyeztetett helyzetbe. Vannak olyan súlyos fogyatékossággal élő gyerekek, akik nem vagy nagy nehézségek árán jutnak hozzá a megfelelő korai fejlesztésekhez, iskolai oktatáshoz, óvodai neveléshez.

Szó esett olyan nehéz anyagi helyzetű vagy épp a gyermekotthonból kikerülő gyerekekről, akik ki vannak téve a fizikai és lelki bántalmazás, a prostituálódás, a szexuális kizsákmányolás fenyegetésének. A gyermek akkor is veszélybe kerülhet, ha egy válóper után valamelyik szülő jogellenes módon viszi őt magával külföldre. Jelentősen sújthatja a gyermekeket a mélyszegénység és a nélkülözés. Kulcskérdés ezért az, milyen állami támogató és segítőrendszer áll ilyen esetekben a gyermekek és a családok rendelkezésére, hogyan fejleszthetőek az őket segítő és támogató szolgáltatások.

 

Forrás: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.