péntek, szeptember 21, 2018
Civil Hírügynökség

Újszülött csecsemőnek és családjának keresünk lakhatást

AvarosMindenkieAltEmbl-170717

A kisfiú egészséges, és a szülei nagyon boldogok, hogy megérkezett. A család egyetlen, de annál súlyosabb problémája az, hogy nincsen otthonuk. Az elmúlt évben mindenfelé éltek, egy ideig albérletben, nagyon bizonytalan körülmények között és az a lakás nem is volt alkalmas az újszülött fogadására.

A kisfiú megszületése előtti napokat Budapest különböző közterein töltötték, éjszaka is az utcán aludtak. Emiatt viszont a baba megszületése utáni napokban sokáig, szinte a kórházból való kijövetel utolsó pillanatáig úgy tűnt, hogy elszakítják a szüleitől és csecsemőotthonba kerül, pusztán azért, mert nincs hová hazavinniük.

Egy gyerek kiszakítása a családjából minden esetben tragédia és maradandó sérülést okoz a család minden tagjának, de egy újszülött esetében az anyával való szoros testi kapcsolat ellehetetlenítése különösen súlyos, visszafordíthatatlan sérüléseket okoz a babának (és a szülőknek is). Épp emiatt a hatályos magyar jogszabályok tiltják azt, hogy pusztán anyagi okból kiemeljenek egy gyereket a családjából, vagyis csak azért, mert szegények. A valóságban azonban ez sokszor megtörténik és még ennél is gyakrabban fenyegeti ez a veszély a lakhatási válság áldozatává váló családokat. A gyámügyi ügyintéző szó szerint ezt mondta a családnak személyes esetmegbeszélésük során: “Önöknél a szociális okon kívül más okról nem tudok. … Pusztán a lakhatási ok áll fenn.”

Az anya a MÁV kórházban dolgozott takarítóként a szülés előtt, az apa ácsként dolgozik, illetve kőművesek mellett végez segédmunkát, mégsem tudnak megfelelő lakhatást biztosítani a családjuk számára. Az elmúlt hónapok során számos családok átmeneti otthonába kérték a felvételüket, de mindenhonnan elutasították őket a férőhely hiányra hivatkozva. Albérletet kereséssel is próbálkoztak, de nem találtak a jövedelmi helyzetüknek megfelelő lakást.
A baba születését követő napokban az illetékes kerületi gyermekjóléti szolgálat, a helyi családsegítő központ és A Város Mindenkié csoport aktivistái párhuzamosan próbáltak elhelyezést találni a családnak. A hatóságok mindössze egy női hajléktalanszállón találtak szabad férőhelyet, ahová az anya költözhetne csak, tehát a baba ebben az esetben is csecsemőotthonba kerülne vagy nevelőszülőkhöz.

Most úgy tűnik, A Város Mindenkié csoport aktivistáinak sikerült anyaotthonban férőhelyet biztosítaniuk az anya és a kisfiú számára, tehát így sem maradhat együtt a család (az apa oda nem költözhet velük), de legalább a gyerek kiemelésére nem fog sor kerülni. Ez több aktivistánk három napos megfeszített munkájába került, legalább 20 CSÁO-t hívtunk fel telefonon.

A probléma rendszerszintű. Az államnak minden gyerek számára biztosítania kell, hogy családban nevelkedhessen, és törvény tiltja a pusztán anyagi (tehát pl. lakhatási) okból történő kiemelést, de a gyakorlatban az állam nem tesz eleget ennek a kötelezettségének, nem biztosít elegendő lakhatási lehetőséget és támogatást azoknak a családoknak, akik a piaci árú lakhatást nem tudják megfizetni.Erről tanúskodik az a sok ilyen eset, amivel az AVM az elmúlt évek során találkozott. Erre a helyzetre nem a családok szétszakítása a megfelelő válasz, hanem a méltányos bérpolitika, a szociális bérlakások számának növelése, illetve a meglévő állomány lakhatóvá tétele és a támogatott lakhatási formák (pl. pénzbeli albérlet támogatás) kialakítása.

Abban a helyzetben, amibe a pár most került, más országokban az államnak kötelezettsége valamilyen elhelyezést biztosítani a családnak. New York államban például, ahol bevezették a szálláshoz való jogot, egy ilyen helyzetben lévő családot – ha nincs elegendő férőhely az ellátórendszerben – végső esetben akár egy panzióban helyeznek el, de az semmiképp nem lehet “megoldás”, hogy a gyerek állami gondozásba kerül pusztán a család lakhatásának megoldatlansága miatt. Magyarországon azonban a gyerek családban való felnevelkedésének joga az Emberi Erőforrások Minisztériuma számunkra elküldött értelmezése szerint azt jelenti, hogy a gyereknek joga van nevelőszülői családban felnevelkedni. Ezt a cinikus és egyébként nemzetközi jogba ütköző hozzáállást visszautasítjuk és folytatjuk a küzdelmet ez ellen az embertelen és jogsértő gyakorlat ellen. Követeljük a lakhatáshoz való jog törvénybe foglalását, hogy egyetlen csecsemőnek se kelljen a családjától elszakadnia szegénység vagy lakhatási nehézségek miatt!

A szülők ebben a szorult helyzetben a nyilvánosság segítségét kéri: anyagi támogatást vagy olcsó albérleti lehetőséget szeretnének, hogy minél előbb újra együtt élhessen a család és hosszú távra biztosított legyen a lakhatásuk. Tudnak rendszeresen fizetni az albérletért, csak nem piaci árat, és jelenleg az általában megkövetelt többhavi kaucióra sincs pénzügyi keretük. Az anyagi támogatás ebben jelentene segítséget.

Aki tud nekik segíteni, az erre a számlaszámra tud támogatást utalni nekik: 10100778-41592400-01004004 Budapest Bank

Ha kapcsolatba lépnél a családdal vagy az átutaláshoz van szükséged plusz információra, írj nekünk emailt: avarosmindenkie@gmail.com

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.