hétfő, szeptember 24, 2018
Civil Hírügynökség

Új nemesítési technikák és génmódosítás

konferencia-180913

Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága, a Jövő Nemzedékek Szószólója, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Biokultúra Szövetség és a Közép-magyarországi Zöld Kör konferenciájának fontosságát önmagában is aláhúzza annak felismerése, mekkora potenciállal, milyen következményekkel képes a modern ember beavatkozni a természeti folyamatokba a génmódosítás eszközeivel.

A génmódosítás mezőgazdasági és élelmiszeripari felhasználása révén az amúgy is igen sokféle környezeti ártalomnak kitett emberi szervezet és a természet az evolúció során sosem tapasztalt tulajdonságú fajokkal és fajtákkal, illetve azokból készült termékekkel kerül kölcsönhatásba, ami további, egészségi és természetvédelmi kockázatokat jelenthet. Az így létrehozott szervezetek képesek akár önmagukat bővítetten reprodukálni, így könnyen kikerülhetnek az ember ellenőrzése alól. Hazánk e kérdéseket különösen komolyan veszi: az Alaptörvény kifejezett utalása szerint Magyarország a testi és lelki egészséghez való jogot egyebek között a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaság révén is kívánja biztosítani.

A géntechnológia viharos ütemű fejlődése élesen veti fel a modern kutatás és technológia alapdilemmáját: megtehetjük-e mindazt, amire amúgy képesek vagyunk? A DDT-től a Contergan-tragédiáig számos intő példa mutatja, hogy a válasz semmiképpen sem lehet az „igen”. A dilemmák feloldásának feltétele, hogy az etikának (értve itt a bio- és környezeti etikát is) legyen súlya a gazdasági döntések meghozatalában. Márpedig e téren egyre komolyabb kétségeink lehetnek. A felelős gondolkodás mellett a társadalmi részvétel lehet az egyik ellensúly, amely a gazdasági érdekek egyre nyomasztóbb túlsúlyával szemben is esélyt adhat a pillanatnyi profitérdekeken túlmutató, a jövő nemzedékek érdekeire is tekintettel lévő döntésekre.

Az elővigyázatosság elvének következetes alkalmazásával – amelyet Alkotmánybíróság legfrissebb, a kútfúrással kapcsolatos I/1216/2018. sz. határozatában oly határozottan hangsúlyozott – számos technológiai eredetű katasztrófa elkerülhető lett volna, és természetszerűen a jövőben is elkerülhető lehet. A génszerkesztéssel előállított növényekkel kapcsolatban is ennek jegyében fogalmazta meg álláspontját 2018 februárjában a jövő nemzedékek szószólója: amíg a génszerkesztés megítélésében nem jön létre szakmai konszenzus, addig a GMO irányelv terjedjen ki ezekre az eljárásokra is.

Dr. Bándi Gyula álláspontját a közelmúltban két fontos újabb fejlemény is alátámasztotta. A francia agrár kisvállalkozások érdekvédő szervezete, a Confédération Paysanne (Földművesek Konföderációja) indítványára az Európai Unió Bírósága 2018. július 25-én kiadott ítéletében – széles körű természettudományos és jogi elemzéseket követően – kimondta: a génszerkesztési technológiák által előállított termékeknek is meg kell felelniük a GMO-kra vonatkozó egészségügyi és környezetvédelmi feltételeknek, biztosítani kell a nyomon követhetőségüket, illetve címkézni kell azokat. A bíróság indoklása szerint ezek az új módszerek olyan ütemben és arányban teszik lehetővé géntechnológiával módosított fajták előállítását, amelyek nem mérhetők össze a véletlenszerű mutagenezis hagyományos módszereinek alkalmazásából eredőekkel.

A másik fontos figyelmeztetés magából a genetikai kutató szférából érkezett. A CRISPR/Cas9  genom szerkesztési technológia hatásait tanulmányozó tudósok szerint az új módszer a megcélzott DNS-szakasztól távol is rendszeresen okozott kiterjedt mutációkat, jelentős genetikai átrendeződéseket, amelyek veszélyét eddig súlyosan alábecsülték. A Francis Crick Intézet és a Wellcome Sanger Intézet kutatói úgy ítélik meg, hogy jóval több kutatásra van még szükség ahhoz, hogy bebizonyosodjon a technológia biztonságossága. „Nagyon körültekintően kell eljárni a génszerkesztés alkalmazásakor, ellenőrizni kell, hogy a DNS-ben végbevitt változások azok és csak azok, amelyeket elő akartak idézni a szakemberek”.

A számos tisztázatlan kérdés miatt a természet és az emberi egészség hatékonyabb védelme érdekében az elővigyázatosság elvének alkalmazása nagyon is indokolt, elkerülendő a nem várt, később már csak nehezen korrigálható esetleges negatív hatásokat. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója februárban e témában kiadott közleményében is rámutatott: „amennyiben egy szakkérdés eldöntésében a tudományos megítélés bizonytalan, akkor a védett jogok megfelelő érvényesítése érdekében tudományos kutatásokon alapuló, alapos kockázatelemzést folytassunk le, illetve végső soron a lehető legszűkebb értelmezés mentén döntsünk, nem adva teret az esetleg később már nem, vagy csak rendkívüli nehézségek árán visszafordítható következményeknek”.

Miután az Európai Unió Bírósága úgy döntött, hogy a génszerkesztéssel előállított növények is a GMO-direktíva hatálya alá tartoznak, indokolttá vált a helyzet újbóli alapos áttekintése, különös tekintettel a hazai jogi következményeire. Ennek jegyében az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalába összehívott konferencia a GMO-k kérdésében fontos három kört szólaltat meg: a természettudomány képviselőit a génszerkesztés szakmai kérdéseiről, a politikai döntéshozókat a szakpolitikai vonzatokról, valamint a szélesebb társadalmi nyilvánosságot az érdekelt civil szervezetek, a jogászi elemző álláspontok felvonultatásával. Ez a hármas felépítés is jelzi, hogy bár a génszerkesztést övező társadalmi viták magja tudományos-technikai jellegű, az eljárásokkal elkerülhetetlenül együtt járó környezeti-társadalmi kockázatok miatt a szabályozást végső soron a társadalom értékválasztása határozza meg. Amint a szószóló korábban is jelezte: „a környezeti, egészségügyi kockázatokról szóló döntés sosem lehet pusztán természettudományos kérdés, szorosan kapcsolódik a közösség értékválasztásához, amelyben a jog csupán segítséget nyújthat”. A megengedhető, illetve felvállalandó kockázatok mértékéről való döntés ugyanis nem lehet sem pusztán szakértői, tudományos, sem csupán gazdasági kérdés.

Az Európai Bíróság döntése egyértelmű jogi helyzetet teremtett: minden olyan terméket,amelyet az új génszerkesztési technológiák segítségével állítottak elő, genetikailag módosított szervezetnek (GMO-nak) kell tekinteni – hangsúlyozta Roszík Péter, a konferencia egyik társszervezője, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke. – Ennek fényében, ami hátra van, az a Bíróság döntésének gyakorlatba ültetése. Ezért a kormánynak biztosítania kell, hogy mostantól ne kerülhessenek ki a környezetbe az új géntechnológiai eljárások alkalmazásával előállított olyan szervezetek, amelyek nem estek át a megfelelő engedélyezési folyamaton. Fontos, hogy ne kerülhessenek a köztermesztésbe az ilyen úton kifejlesztett növények.

Szükséges, hogy a hazai ellenőrző hatóságok rendelkezzenek megfelelő módszerekkel az új technológiákkal előállított GMO-k kimutatására annak érdekében, hogy megakadályozzuk az engedéllyel nem rendelkező génmódosított szervezetek bejutását hazánkba – tette hozzá Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke. – Uniós szinten pedig fel kell lépni annak elkerülése érdekében, hogy az engedéllyel nem rendelkező génmódosított termények és élelmiszerek bejussanak az európai piacra.

Dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója
Magyar Természetvédők Szövetsége
Magyar Biokultúra Szövetség

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

Comments are closed.