szerda, október 18, 2017
Civil Hírügynökség

Tudományos tanácskozás halainkról

halak-170329

A március 20-án most először megünnepelt halak napjához kapcsolódva szervezett tudományos konferenciát a Magyar Haltani Társaság a Debreceni Egyetem agrárcentrumában.

Néhány nappal azután, hogy a haltani társaság javaslatára az államigazgatási, horgászati, haltenyésztési és akvarisztikai szervezetek egy nagy sikerű rendezvény keretében március 20-át a halak napjává nyilvánították, kétnapos tudományos tanácskozásra gyűltek össze Debrecenben a természetes vizek kutatói. A hazai halas szakemberek mellett romániai és szlovákiai résztvevők is jelen voltak a konferencián.

A rendezvény első napján 16 előadás meghallgatása és megbeszélése mellett három poszter megtekintésére is sor került. Az előadások egy része a hazai és romániai vízfolyások halfaunisztikai felmérésének eredményeit mutatta be, de megfelelő helyet és időt kaptak a programban a halfaunát érintő különböző antropogén beavatkozások is, így például a mederkotrás, a hallépcsők, a folyómedret keresztező utak és hidak, valamint a szteroidterhelés és a fémakkumuláció hatásának elemzése.

Terítékre került a törpecsíkfajok azonosításának és elterjedésének a problémaköre, és érdekes előadás hangzott el a réticsík és a széles kárász rizsföldi neveléséről. Szakmai szempontból különösen hasznos volt a kis- és közepes vízfolyások monitorozását érintő előadás.

A második nap az idegenhonos és invazív fajok hazai halainkra gyakorolt hatásával foglalkozott. Kiderült, hogy az összes gerincescsoport közül a halak körében találjuk a legtöbb idegenhonos fajt. A tanulmányok rámutatnak, hogy a betelepített fajok nemcsak az őshonos halakra, hanem az ökológiai rendszer összes elemére hatással vannak. A betelepítések okait kutatva kiderült, hogy nemcsak a gazdasági haszonnal kecsegtető, tógazdasági körülmények közé telepített és onnan kiszabaduló halfajok jelentenek problémát, hanem egyre több a felelőtlen akvaristák által megunt, vagy az akváriumokat kinőtt, s ezért a természetes vizekbe szabadon bocsátott egyedek száma is.

Komoly vitát váltott ki, hogy a jelenleg talán legnagyobb problémát jelentő ezüstkárász idegenhonosnak számít-e, avagy őshonos fajként hozott létre túlszaporodott állományokat. A probléma megoldását taglalva a kutatók rámutattak, hogy az egyszer megtelepedett és elszaporodott fajok visszaszorítása nagyon nehéz, sőt az esetek többségében egyenesen megoldhatatlan feladat. Az egyetlen eredményes út a megelőzés, melynek eszköze az érintett társadalmi csoportok felvilágosítása, nevelése lehet.

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

Comments are closed.