Továbbra is fenyeget a kilakoltatás - Civil Hírügynökség
kedd, augusztus 21, 2018
Civil Hírügynökség

Továbbra is fenyeget a kilakoltatás

kobanya-180524

A Kőbányai Önkormányzat legutóbbi testületi ülésén ismét leszavazta a Bihari utca 8/C alatti önkormányzati lakóházban tervezett kilakoltatások megelőzését célzó javaslatainkat. Így továbbra is több olyan lakót – köztük kisgyerekes családokat és idős, tartós beteg embereket – fenyeget kilakoltatás, akiknek egyetlen forint tartozásunk sincsen.

A Város Mindenkié aktivistája a testületi ülést megelőzően átadta a polgármesternek azt a petíciót, amelyet 5000 olyan ember írt alá, akik a kilakoltatások leállítását, a lakóház megmentését és egy közmeghallgatás megtartását kérték az önkormányzattól.

Noha a kőbányai és fővárosi önkormányzat néhány éve több mint 700 millió forintot költött a lakóház felújítására, az kerületi vezetői most mégis az épület elbontását és az ott élő családok egy részének a kilakoltatását tervezik. A Város Mindenkié (AVM) hónapok óta támogatja a kilakoltatás által fenyegetett Bihari utcai családokat érdekeik védelmében. Nyílt leveleinkre az Önkormányzat nem válaszolt.

Az érintett lakók, az AVM aktivistái és szimpatizánsai január óta az összes testületi ülésen jelen voltak, hogy felszólaljanak a kilakoltatások ellen. Az AVM által előkészített, a Bihari utca lakók helyzetét rendező jogszabálytervezeteket eddig 4 alkalommal utasította el a fideszes többségű kőbányai képviselő-testület. Két héttel ezelőtt több száz ember vett részt a lakókat támogató tüntetésen.

Ez alkalommal Tóth Balázs helyi képviselő (LMP) – az AVM kezdeményezésére – a következő két javaslatatot terjesztette a képviselő-testület elé:
1. az önkormányzat vállalja a Bihari utca 8/C alatti lakóház helyzetének az olyan rendezését, ami megelőzi, hogy a ház jelenlegi lakói közül bárki elveszítse a lakhatását;
2. a lakásrendelet módosításával teremtsék meg a jogi feltételeit annak, hogy a lejárt határozott idejű szerződés miatt jogcím nélkülivé vált lakókkal a lakásvesztés elkerülése érdekében – indokolt, méltánylandó esetben – az önkormányzat ismét bérleti szerződést köthessen.

A képviselő-testület nem szavazta meg az előterjesztéseket – annak ellenére, hogy Tóth Balázs módosító indítványa nyomán az Önkormányzatnak csak azt kellett volna vállalnia, hogy azoknak a családoknak biztosítják a lakhatásuk megőrzését, akiknek nincsen hátralékuk.

Új fejlemény azonban, hogy a Humánszolgáltatási Bizottság legutóbbi ülésén Kovács Róbert polgármester megígérte, hogy az önkormányzat vezetői fogadják a kilakoltatás által fenyegetett Bihari utcai családokat, és egyeztetnek velük a helyzetük rendezésének a lehetőségeiről. Az AVM az előzmények ellenére is bízik abban, hogy Kőbányai Önkormányzat a lakókkal közösen mindkét fél számára elfogadható megoldást talál a kilakoltatások elkerülésére.

Az AVM, ameddig csak lehetséges, kitart az eddigi konstruktív, jogi, tárgyalásos eszközökkel megegyezésre törekvő stratégiája mellett, azonban ha az Önkormányzat végül mégis a kilakoltatások mellett dönt, akkor a csoport készen áll rá, hogy polgári engedetlenséggel – a lakáskiürítést fizikailag akadályozó élőláncokkal – is küzdjön a Bihari utcai családok kilakoltatása ellen.

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.