hétfő, szeptember 24, 2018
Civil Hírügynökség

Továbbra is az SZTE a legzöldebb magyarországi egyetem

SZTEzoldEgy-171225

Javított múlt évi „zöld eredményén” a Szegedi Tudományegyetem. A GreenMetric 2017-es világrangsorában az SZTE 88. lett, és a tavalyi 107. helyről úgy lépett előrébb, hogy egyetlen év alatt több mint 100 intézménnyel több töltötte ki a zöld kérdőívet. Az SZTE az európai green-listán a 42., Magyarországon őrzi pozícióját: a legzöldebb hazai egyetem.

A 2017-es GreenMetric felmérés szerint 76 ország 619 felsőoktatási intézménye közül 88. helyezett a Szegedi Tudományegyetem. Az Indonéziai Egyetem toplistájának népszerűsége folyamatosan növekszik: míg a 2010-es első felhívásra 34 ország 95 intézménye, addig 2016-ban 74 állam 516 egyeteme válaszolt.

A kezdetek óta a zöld egyetemek élbolyába tartozik az SZTE. Sőt:
2016-os 107. helyezését úgy javította idén a 88. pozícióra, hogy egy esztendő alatt több mint százzal nőtt a GreenMetric kérdőívét kitöltő intézmények száma. A hollandiai Wageningen Egyetem a világ legzöldebb (7552 pontot gyűjtött) felsőoktatási intézménye. A green-lista második helyezettje az angliai Nottingham Egyetem (7464), aharmadik az amerikai UC Davis (7365 pont). Az SZTE és e verseny „aranyérmese” között 1779, míg a szegedi eredményt a sereghajtóéval összevetve 4360 a pontkülönbség. Az SZTE által megelőzött egyetemek aránya a tavalyi 79 százalékkal szemben idén 86%.

Az európai zöld rangsor 42. helyét szerezte meg a szegedi universitas.
Előtte – az Isztambuli Egyetemet kivéve – csak nyugat-európai intézmények találhatóak. A legzöldebb európai egyetemek toplistájának első 7 helyezettje közül 5 angliai. Az SZTE az európai zöld intézmények listáján szereplők 79 százalékát körözte le. Az SZTE a maga 88. helyezésével és 5773 pontjával jelentősen megnyerte a kérdőívet kitöltő 9 magyarországi felsőoktatási intézmény zöld versenyét. Hiszen e hazai erősorrendben a második helyezett Pécsi Tudományegyetem a nemzetközi mezőnyben 179., a harmadik az ELTE: a teljes lista 322. helyén végzett. Az új hazai jelentkező, a Budapesti Műszaki Egyetem a magyarok közül a 6. helyen, az összes zöld törekvésű intézmény között a 494. helyen zárt. Az SZTE és a második legjobb magyar intézmény között 644, míg a szegedi eredményt az utolsó helyezett hazai egyetemével összevetve 3299 a pontkülönbség.

A zöld kérdőív hat témaköre öt éve változatlan:
elhelyezkedés és infrastruktúra,
energia és klímaváltozás,
hulladékgazdálkodás,
vízgazdálkodás,
közlekedés,
oktatás.

Ezek közül a legnagyobb (21%) súlyú az energia és klímaváltozással, a legkisebb (10%) jelentőségű a vízgazdálkodással kapcsolatos kérdéskör.

Az SZTE kategóriánkénti eredményei megmutatják, hogy jelenleg a hulladékgazdálkodásban a legjobb, hiszen a megszerezhető pontszámok 87%-át begyűjtötte, ugyanakkor leginkább javítania a környezettudatosság oktatásbeli megjelenítésén lehetne, ami megadja a jövőbemutató zöld feladatot.

A Szegedi Tudományegyetem több mint 7 ezer közalkalmazottjával – ezen belül 2200 oktatójával és kutatójával – valamint 23 ezer hallgatójával Magyarország egyik legnépszerűbb, nemzetközileg is magasan jegyzett felsőoktatási intézménye. Az SZTE a Quacquarelli Symonds (QS) 2017-ben nyilvánosságra hozott, a felsőoktatási intézmények tudományterületek szerinti toplistáján hét képzési területen is bekerült a legjobb 500 egyetem közé.

 

Forrás: greenfo.hu

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.