Több száz új fajt fedeztek fel a kelet-himalájai régióban - Civil Hírügynökség
kedd, augusztus 21, 2018
Civil Hírügynökség

Több száz új fajt fedeztek fel a kelet-himalájai régióban

halWWF-151005

Az Élőhelyek Világnapja alkalomból a WWF egy új jelentést adott ki, mely szerint több mint 200 új fajra bukkantak rá az elmúlt évek során a “sérülékeny” Kelet- Himalája térségében. A tüsszögő majom, a sétáló hal és az ékszerre hasonlító kígyó csak néhány az újonnan felfedezett biológiai kincsek közül.

A Rejtett Himalája: Ázsia Csodaországa névre hallgató WWF jelentés számos szervezet kutatói munkájának eredménye, amely részletesen bemutat több mint kétszáz új fajt, köztük 133 növényt, 39 puhatestűt, 26 halat, 10 kétéltűt, 1 hüllőt, 1 madarat és egy emlőst. A 2009 és 2014 között felfedezett pontosan 211 új faj előkerülése (amely éves átlagban 34-et jelent) a mennyiség és a változatosság szempontjából is igen jelentős eredmény. Rávilágít arra, hogy a Kelet-Himalájai régió bolygónk egyik leggazdagabb biodiverzitású területe.

“Nagy örömömmel tölt el, hogy a térség – amely számos lenyűgöző fajnak ad otthont – továbbra is meglepi a világot a természeti értékeivel és továbbra is elképesztő fajfelfedezések színhelye” – mondta Ravi Sign,  a WWF India igazgatója és egyben a WWF Élő Himalája Kezdeményezés elnöke.

A legmeglepőbb újdonságok közé tartozik az élénk kék színű, “sétáló” törpe kígyófejű hal (egy különleges sügérféle), amelyik képes a szabad levegőn lélegezni, és akár négy napig is túlél a szárazföldön – igaz, mozgása sokkal ügyetlenebb a kígyóénál. A jelentés beszámol egy “szerencsétlenül járt” majomról, amelynek felfelé nyíló orrnyílása miatt minden eső alkalmával sokáig tüsszög (a 2011-ben felfedezett, cerkóf-félékhez tartozó Mianmari piszeorrú majom); valamint egy igazi élő drágakőről: az ékköves lándzsakígyóról, amelynek szépsége vetekszik egy gondosan kidolgozott, csodás ékszerével.
A jelentés felhívja a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy a Bhután, Északkelet-India, Nepál, Mianmar, és Dél-Tibet területén található életteli ökoszisztémákat olyan veszélyek fenyegetik, amelyek könnyen végzetessé válhatnak. A régióban megvalósult fejlesztések következményeként az eredeti élőhelyeknek csupán 25 százaléka maradt érintetlen, és a Kelet-Himalájában élő fajok százait globálisan veszélyeztetettként tartjuk számon.

A területet fenyegető számos veszély közül messzemenően a klímaváltozás a legkomolyabb. A riport ugyanakkor foglalkozik számos egyéb veszélyeztető tényezővel is, amelyek együttesen óriási nyomást gyakorolnak a régió sérülékeny ökoszisztémáira. Ezek között szerepel a helyi túlnépesedés, az erdőirtás, a túlzott legeltetés, az orvvadászat, a vadállatok illegális kereskedelme, a bányászat, a környezetszennyezés és a vízerőművek fejlesztése is.

“Az a küldetésünk, hogy ezeket a veszélyeztetett ökoszisztémákat megóvjuk, mielőtt a most felfedezett, és más, ma még ismeretlen fajok teljesen eltűnnek” – hívta fel a figyelmet Sami Tornikoski, a WWF Élő Himalája Kezdeményezés szakmai vezetője. Hozzátette: “a Kelet-Himalájai térség válaszút előtt áll. Az a fő kérdés, hogy a kormányzatok az eddig járt úton haladnak-e tovább, és a sérülékeny ökológiai rendszerek tekintetében esetenként továbbra is figyelmen kívül hagyják a természetvédelmi kockázatokat, vagy egy alternatív, zöldebb irányt követve fenntarthatóbb gazdasági fejlesztések felé fordulnak.”

A tét óriási, hiszen a Himalája legalább 10.000 növényfajnak, 300 emlősnek, 977 madárfajnak, 176 hüllőnek, 105 kétéltűnek és 269 édesvízi halfajnak nyújt otthont. A Kelet-Himalájában ráadásul, csak 1998 és 2008 között, több mint 354 új fajt fedeztek fel.

A régió sokszínű állat-, és növényvilágának megmentése érdekében a WWF aktívan támogatja a kelet-himalájai országok elmozdulását a terület sokmilliós lakosságát fenntartható módon kiszolgáló gazdaság felé. A WWF szoros regionális együttműködést kezdeményez annak érdekében, hogy a Föld egyik legsérülékenyebb területén élő emberek a gazdasági ésszerűség keretein belül fejlődjenek, és ne használják túl a bolygó nyújtotta lehetőségeket. A WWF részt vesz azoknak a programoknak a kidolgozásában és támogatásában, amelyek biztatóbb jövőt helyeznek kilátásba az ott élő emberek és az élővilág számára egyaránt, különös tekintettel azokra a ma még ismeretlen élőlényekre, amelyek felfedezése még előttünk áll.

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.