szerda, november 14, 2018
Civil Hírügynökség

Több, mint 100 ezer embernek bizonytalan a lakcím helyzete

lakcimkartya-170811

Két év alatt tízezerrel nőtt azoknak a száma, akiknek lényegében használhatatlan a lakcíme. A Város Mindenkié tájékoztatást kért a Belügyminisztériumtól arról, hány embernek van olyan lakcíme, ami bizonytalanná teszi a helyzetét vagy megakadályozza, hogy hozzájusson alapvető szolgáltatásokhoz. Legutóbb 2015-ös adatokat közöltünk, azóta a helyzet jelentősen romlott.

– Magyarországon összesen 70.808 embernek nincs érvényes lakcíme. Két évvel ezelőtt 63.660 embernek nem volt érvényes lakcíme, vagyis azóta ez a probléma súlyosabb lett. Azoknak a gyerekeknek a száma is nőtt, akiknek nincs érvényes lakcíme: ma már összesen 4838-an kiskorút érint ez a probléma. Ha valakinek érvénytelen lakcíme van, lényegében semmilyen állampolgári jogát nem tudja érvényesíteni, ami a lakcímhez kötődik (pl. választás, szociális ellátások, iskolalátogatás, egészségügyi illetékesség). Ebből a szempontból különösen nagy veszélyben vannak a gyerekek. Ezt a problémát nagyon régóta jeleztük az EMMI-nek, ami azóta sem volt képes valódi megoldást kidolgozni a helyzetre.

– Magyarországon összesen 23.865 embernek van csak ún. település szintű lakcíme. Két évvel ezelőtt ez a szám 22.624 volt. Noha a település szintű lakcím elméletben teljes értékű, nagyon sok diszkrimináció éri azokat az embereket, akiknek ilyen lakcíme van (pl. nem tudnak sim-kártyát venni, nehezen tudnak bankszámlát nyitni és a munkahelyen sem szívesen fogadják az ilyen lakcímmel rendelkező embereket). Nagyon sok ember, akinek település szintű lakcíme van, hajléktalanként él, de nem feltétlenül. Sok olyan ember van, aki nem tud bejelentkezni oda, ahol él, így kénytelen település szintű lakcímet létesíteni. 1453 kiskorúnak van település szintű lakcíme annak ellenére, hogy ez a hatályos törvény és annak végrehajtási rendelete értelmében nem is lenne lehetséges.

– Magyarországon 5818 főnek csak tartózkodási címe van. Két évvel ezelőtt ez a szám 6377 volt, de ez valójában alig jelent javulást. Ha valakinek csak tartózkodási helye van, sokszor olyan, mintha érvénytelen lenne a lakcíme, hiszen nem tudja azokat a szolgáltatásokat és ellátásokat igénybe venni, amikhez állandó lakcím szüksége. Társadalombiztosítás szempontjából állandó lakcím nélkül a magyar állampolgárok is külföldinek minősülnek, vagyis nem jogosultak az államilag támogatott TB ellátásra.

A Város Mindenkié és az Utcajogász álláspontja szerint a lakcím nélküli vagy problémás lakcímmel rendelkező emberek helyzetének megoldása az, ha minden ember élni tud a lakcímhez való jogával. Ehhez a kormánynak a következő lépések megtételére van szükség:

1. Kötelezzék a lakcímbejelentést intéző járási hivatalokat arra, hogy tartsák be a törvényt és engedjék, hogy a bérlők élhessenek a lakcímhez való jogukkal.
2. A hajléktalanellátó intézményekhez hasonlóan törvényben kötelezzék a családok átmeneti otthonait és a mukásszállókat, hogy 10 nap ott tartózkodás után jelentsék be az ott lakó embereket.
3. Tegyék kötelezővé a szállásnyújtással foglalkozó cégeknek és magánszemélyeknek, hogy a tulajdonukban lévő lakások bérlőknek biztosítsák a bejelentkezési lehetőséget.
4. Utcán élő emberek esetében tegyék lehetővé, hogy bejelentkezhessenek abba a szociális intézménybe, amely az ellátásukat végzi (pl. nappali melegedő).
5. Módosítsák a családok és gyermekek ellátására vonatkozó jogszabályokat úgy, hogy lakcím hiányában a család vagy egy szociális szakember nyilatkozattal igazolhassa, valójában hol élnek.

A lakcím adatokról részletesen itt lehet olvasni : http://avarosmindenkie.blog.hu/2017/08/08/tobb_mint_100_ezer_ember_van_bizonytalan_lakcim_helyzetben

A Város Mindenkié hajléktalan és lakásszegénységben élő aktivisták és szövetségeseik csoportja, melynek célja a lakhatási válságra adott rendszerszintű változások elindítása. Kapcsolat: www.avarosmindenkie.blog.hu, avarosmindenkie@gmail.com, 06 20 381 8996 (Udvarhelyi Tessza)

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.