kedd, június 18, 2019
Civil Hírügynökség

Tiltakozás az Alkotmánybíróság döntése ellen

karacsonyGergely-190608

Az Alkotmánybíróságnak egy szabálysértési rendelkezésről kellett döntenie. A döntés tétje: a fedél nélkül élő emberek hatósági üldözése volt. A normakontroll eljárás azonban nem mutatott elég bátorságot, igazságérzetet és jogérzéket ahhoz, hogy érvényt szerezzenek a jogállamiság követelményeinek. A döntés szembe megy a korábban hozott alkotmánybírósági döntésekkel.

A Város Mindenkié csoport (AVM) ezért tüntetést szervezett az Alkotmánybíróság épülete elé.

2018. októberében életbe lépett az új, a közterületi hajléktalanságot minden eddiginél jobban sújtó szabálysértési törvényi, ami után rendőri razziák keretében elüldözték a hajléktalan embereket a frekventált városi helyekről. Több hajléktalan embert előállítottak és fogdába zártak, majd pénzbírságra ítéltek, figyelmeztettek. A kormány 2018-ban nem csak az Alaptörvénybe foglalta a hajléktalan emberek üldözését, de a rendszerváltás óta példátlan rendőri zaklatásnak is tette ki a hajléktalanságban élőket.

Korábban Pécsett, Kaposváron és Székesfehérváron is felmentő ítéletet hozott a bíróság az eljárás alá vont hajléktalan emberek ellen, továbbá a kaposvári és a székesfehérvári bíróság is kezdeményezte az Alkotmánybíróság egyedi normakontroll eljárását, mivel meglátásuk szerint a hajléktalan emberek büntető jogszabály több ponton is ellentétes az Alaptörvénnyel.

Dr. Balsai István, dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Horváth Attila, dr. Juhász Imre, dr. Pokol Béla, dr. Salamon László, dr. Szabó Marcel, dr. Szívós Mária és dr. Varga Zs. András többségi döntésének értelmében tehát gyakorlatilag a túlzsúfolt, élősködőktől fertőzött tömegszálló jelenti a megoldást. Esetleg a börtön. Mindez, a megfogalmazás szerint: egy „hűség, a hit és szeretet alapján álló” társadalomban.

A Város Mindenkié csoport szerint ez a döntés elfogadhatatlan, ezért szerveztünk tüntetést az Alkotmánybíróság épületéhez.

Az első felszólaló Csepregi Zoltán evangélikus lelkész volt, aki a 44. zsoltár szavaival imádkozott azokért, akik a rendelkezés miatt a korábbinál is nehezebb helyzetbe kerülnek.

Őt Lakatosné Jutka, az AVM aktivistája követte, aki felhívta a figyelmet arra, hogy 2012-ben az Alkotmánybíróság még azt mondta ki, hogy „A hajléktalanság szociális probléma, amit az államnak a szociális ellátás eszközeivel, és nem büntetéssel kell kezelnie.” szerint az Alkotmánybíróságban nem volt elég bátorság, elég igazságosság, hogy érvényt szerezzen a legalapvetőbb emberi értékeknek. Épp ezért az AVM szerint az AB döntése elfogadhatatlan.

Harmadik felszólalóként Erdős Virág költő saját versét szavalta el.

A tüntetésen felszólalt az ellenzéki előválasztáson résztvevő három főpolgármester jelölt.

Elsőként Karácsony Gergely beszélt, aki azt emelte ki, hogy a hajléktalan emberek üldözése az őket segíteni igyekvő szociális munkások munkáját olyan mértékben nehezíti, hogy ez esetenként életekbe kerül.

„Egy dologban lehet bízni: hogy sokan vannak a budapestiek között, akik hisznek abban, hogy a város mindenkié, és ez a sok ember eljön, és ezt a várost megváltoztatják” – zárta beszédét az MSZP-Párbeszéd polgármesterjelöltje.

Őt a DK jelöltje, Kálmán Olga követte, aki beszédét azzal kezdte, hogy sokkal jobban örült volna, ha egy vidámabb esemény apropóján mutathatták volna meg magukat együtt jelölttársaival. Kálmán Olga szerint az AB döntése az emberi élet védelmének kötelességével megy szembe:„Az emberi életet védeni alapkötelesség. Az AB azt mondta ki, hogy annak, aki bajban van, annak nem kell segíteni? Szégyelljék magukat a bírók. De ne csak ők. Hanem mindenki, aki ebben a játékban cinkos volt, akár hallgatással, akár törvényhozással.”

A Momentum jelöltje, Kerpel-Fronius Gábor arról beszélt, hogy főpolgármester jelölti előlépésének egyik oka az volt, hogy hogy szeretne végre nem tüntetésekre járni, hanem egy olyan városban élni, ami minden polgárának próbálja megadni a lehetőséget, nem állít akadályokat azoknak, akik teszik a dolgukat, és könyörületesebb azokkal, akik bajba jutottak. Azt is kiemelte, hogy az őáltala elképzelt városban a városi ellátórendszer szorosan együttműködik a civil szervezetekkel.

Az esemény Misetics Bálint, az AVM aktivistájának beszédével zárult. Szerinte az elmúlt 9 évben azon dolgozik a magyar állam, az államigazgatás, hogy betiltsa a hajléktalanságot. Ezzel szemben a feladata nem az lenne, hogy büntesse, hanem az, hogy segítse a hajléktalan embereket.

Misetics elmondta, hogy a magyar államnak végre tennie kell valamit a lakhatási válság kezelése érdekében. A következő feladatokat emelte ki:
• Vezessenek be országos lakásfenntartási támogatást, ami az alacsony jövedelműek számára is biztosítja, hogy ki tudják fizetni rezsijüket, lakbérüket!
• Vezessenek be országos adósságkezelési szolgáltatást a hajléktalanná válás megelőzése érdekében!
• Vessenek véget az elhelyezési kilakoltatások kegyetlen gyakorlatának, első lépésként legalább a kisgyermekes családok, az idős korúak, a tartós beteg emberek és a fogyatékkal élők esetében!

Arra kérte a rendőröket, hogy legyenek emberségesek, a szabálysértési törvénnyel szemben helyezzék előtérbe, azokat a rendelkezéseket, amelyek a rendőrség életvédelmi kötelezettsége alapján előírják, hogy ha egy hajléktalan embert életveszély fenyeget az utcán, akkor ezzel kapcsolatban eljárjanak.
A tüntetésen résztvevőket pedig arra kérte, hogy azon kívül, hogy küzdünk a lakhatáshoz való jogért, ha a következő időszakban azt látják, hogy a hajléktalan embereket a rendőrség felelősségre von, kérjék meg a rendőröket udvariasan, de egy jogtudatos állampolgár magabiztosságával figyelmeztessék az emberségességre, „Mert a hajléktalanság csökkentéséhez nem rendőrökre van szükség, hanem kőművesekre.”

Zárszóként külön is kiemelte, hogy a felszólalók és a jelenlevők nem azért jöttek el, mert azt gondolják, hogy az embereknek joga van az utcán élni, hanem azért, hogy a lakhatáshoz való jogért szólaljanak fel.

Megjegyzés: A Város Mindenkié hajléktalan és lakásszegénységben élő aktivisták és szövetségeseik csoportja, melynek célja a lakhatási válságra adott rendszerszintű változások elindítása.

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

  • Cím: Fogyasztóvédelem – Igazságügyi szakértés – könnyűipari termékek
  • Hossz: 56:30
  • Vendég: Dr. Csanádi Károly a Pest megyei Békéltető Testület vezetője és Hoffer Ferenc igazságügyi szakértő

1/7. Mikor és hogyan forduljunk igazságügyi szakértőhöz, ha panaszunk van? Hogyan válasszunk szakértőt? Ki fizeti és mire jó a szakértői vélemény?

Letöltés
  • Cím: Fogyasztóvédelem – Gázkészülékek javítása és karbantartása
  • Hossz: 56:56
  • Vendég: Dr. Csanádi Károly a Pest megyei Békéltető Testület vezetője és Horváth Zoltán gázkészülék szervízvezető

1/6. Háztartásokban használatos gázkészülékek karbantartásával, javításával és vásárlásával kapcsolatos panaszok és azok elkerülése érdekében való felkészülés és teendők.

 

Letöltés
  • Cím: Fogyasztóvédelem – Közlekedés, autós panaszkezelés 2.rész
  • Hossz: 56:55
  • Vendég: Dr. Csanádi Károly a Pest megyei Békéltető Testület vezetője és Wendler András mérnök és szervízvezető

1/ 5. Az autós fogyasztók panaszai és azok kezelése. Fogyasztói jogviták rendezési módjai. Téli és őszi közlekedési felkészülés. Számlaviták és elkerülésük.

Letöltés
  • Cím: Fogyasztóvédelem – Közlekedés, autós panaszkezelés
  • Hossz: 56:55
  • Vendég: Dr. Csanádi Károly a Pest megyei Békéltető Testület vezetője és Wendler András mérnök, szervízvezető

1.4  Az autós fogyasztók panaszai és azok kezelése. Fogyasztói jogviták rendezési módjai. Téli és őszi közlekedési felkészülés. Számlaviták és elkerülésük.

Letöltés

Comments are closed.