"Táji örökségünk megőrzéséért" - Civil Hírügynökség
kedd, augusztus 14, 2018
Civil Hírügynökség

“Táji örökségünk megőrzéséért”

paraszthaz-171010

A Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkársága és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az Európai Táj Egyezmény hazai kihirdetésének tizedik évfordulója alkalmából műhelybeszélgetést szervezett az Egyezmény hazai végrehajtásáról.

A tanácskozáson Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója megnyitotta a “Táji örökségünk megőrzéséért” című, a táji adottságokhoz igazodó közösségi tájhasználat legjobb magyar példáit bemutató kiállítást, amelyet a Hivatal Korczak termében november 10-ig az érdeklődő közönség is megtekinthet.

Az Európa Tanács 2000. júliusában fogadta el az Európai Táj Egyezményt, melyhez hazánk 2005-ben csatlakozott; az erről szóló törvényt a Parlament 2007-ben hirdette ki. Ez az első olyan nemzetközi egyezmény, amely kizárólag a táj védelmével, kezelésével és továbbfejlesztésével foglalkozik, célul tűzve ki a tájvédelemmel kapcsolatos európai együttműködést is. Az Egyezmény céljait segítendő, a tájvédelem fontosságának társadalmi tudatosítása céljából az idei évtől október 20-át az Európa Tanács a Táj nemzetközi napjává nyilvánította.

A műhelybeszélgetést megnyitó beszédében Bándi Gyula megemlékezett Mőcsényi Mihályról, a hazai tájépítészet közelmúltban, 98 éves korában elhunyt kimagasló szaktekintélyéről, akinek munkásságát több előadó, egykori tanítványai is méltatták. A szószóló kiemelte, hogy a táj a nemzet közös öröksége, illetve a nemzeti vagyon fontos része, amelynek védelmére mind elődei, mind ő maga munkájuk során nagy figyelmet fordítottak.

A végrehajtásért felelős tárcák szakmai vezetői ismertették a tájegyezménnyel összefüggő feladatokat és eredményeket. Az idén elkészült Nemzeti Tájstratégia átfogó célja a táji adottságokhoz alkalmazkodó felelős tájhasználat, amelynek része a bölcs és takarékos területhasználat vagy a tájba illeszkedő infrastruktúra.

A Nemzeti Koordinációs Munkacsoport szakértői a magyar táj változását, illetve e változás nyomon követésének módszereit mutatták be, a különös tekintettel a modern távérzékelési módszerek alkalmazására.

Az ombudsmani hivatal munkatársai alapjogi megközelítésben vizsgálták a településképi szabályozást, illetve a társadalmi egyeztetés szerepét a táji értékek megőrzésében.

A tanácskozáson az elmúlt években az Európa Tanács Táj Díj pályázatára benyújtott, illetve a Magyar Táj Díj pályázaton első díjat nyert helyi közösségek, civil szervezetek képviselői is bemutatták munkájukat, törekvéseiket, terveiket. Forgó Gábor, a Nemzeti Táj Díjat legutóbb elnyert Mátraderecske polgármestere elmondta: a hagyományos tájgazdálkodás módszereinek felelevenítésével és továbbfejlesztésével, a paraszti gazdálkodásra épülő képzési programokkal sikerült a korábban súlyos munkanélküliségtől és közbiztonsági problémáktól sújtott település lakóit az önellátásra alkalmassá tenni. Ezenközben az elvadult legelők megtisztításával és újjáélesztésével, a parlagon heverő kertek művelés alá vonásával a település környezetminősége is jelentősen javult. A speciális táji adottságokra alapozva felívelőben van a gyógyturizmus is.

A Bükkaljától a szlovén határvidéken át a Gerecse-vidékig más vidéki közösségek képviselői is jelentős sikerekről számoltak be a turisztikai fejlesztések terén, ami lehetőséget kínál a helyi kulturális értékek megmutatására is. A pályázat szervezői reményüket fejezték ki, hogy a sikeres pályaművek példája hozzájárul ahhoz, hogy a jövőben még több közösség alapozza jövőjét, terveit a helyi tájadottságokra, biztosabb megélhetéshez juttatva a helyi polgárokat, egyben hozzájárulva a közösségi kohézió erősödéséhez és a természet védelméhez is.

 

Forrás: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.