hétfő, július 16, 2018
Civil Hírügynökség

A Szociális Szövetkezetek Országos Szövetségének állásfoglalása

szoszov-161103

Állásfoglalás a szociális szövetkezetekben kötelező önkormányzati/karitatív szervezeti tagságról és a fő tevékenység névben viseléséről.

T/12732 törvényjavaslat “az egyes foglalkoztatású tárgyú törvények” módosításáról azt a javaslatot terjeszti a parlament elé, hogy „a szociális szövetkezetnek a természetes személy tagjain kívül legalább egy helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek jogi személyiségű társulása (a továbbiakban együtt: önkormányzat), vagy jogszabályban meghatározott karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tagjának kell lennie.”, illetve a szociális szövetkezetnek a nevében viselnie kell a fő tevékenységére utaló megjelölést, valamint a „szociális szövetkezet” megnevezést.”

A Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége elfogadhatatlannak, károsnak és minden jó kormányzásnak ellentmondónak tartja a szociális szövetkezetekben kötelező önkormányzati/karitatív szervezeti tagság jogszabályi előírását és a fő tevékenység névben való viselését.

Állásfoglalásunkat az alábbiakra alapozzuk

– a törvénytervezet ellentmond a rochdale-i, majd manchesteri szövetkezeti elveknek, amely kimondja az „önkéntesség és nyitott tagság” elvét. A törvényi kötelezés – a tag befogadására, megfosztja a szociális szövetkezeteket az alapvető szövetkezeti jellemzőtől, ellentmond a szabad szövetkezés alapeszméjének.

– európai szabályozás és magyar törvénykezés szerint tiltott nyilvánosan a szociális szövetkezetbe tagokat toborozni, tag csak saját akaratából léphet be. Nem világos, a törvényjavaslat szándéka: hogy a szociális szövetkezet tagjainak kell az önkormányzatot karitatív szervezetet tagosítani, vagy valamely állami szerv fogja kijelölni a szociális szövetkezetek számára, hogy mely önkormányzatot, vagy azok szervezetét, kell kötelezően bevennie taggá az adott szociális szövetkezetnek? Sok szociális szövetkezet működik több településen, illetve térségben, ahol nem világos, hogy a törvényhozó mit szeretne elérni, de olyan is van, hogy több szociális szövetkezet van egy településen.

– az önkormányzat kötelező tagként való felvétele megbontja a demokratikus működés egyensúlyát. Hiszen az önkormányzat döntő befolyást tud gyakorolni a többségében rászoruló magánszemély tagságú szövetkezet működésére, miközben egy szavazata van, mint minden tagnak. Hosszú távon a változó érdekalapú helyi politikai és hatalmi nyomásgyakorlás ellehetetleníti azt, hogy a tagok elsősorban gazdaságukat előre mozdítva, a helyi gazdasági eszközökkel javítsanak a maguk életén.

– a közhasznú jogállás meghatározása az elmúlt években szubjektív és képlékeny lett, a bírósági gyakorlat kiszámíthatatlan, hogy mely szervezeteknek adja meg, illetve vonja el a közhasznú státuszt. Ilyen jogi környezetben azt a feltételt szabni, hogy szociális szövetkezetnek közhasznú szervezet tagja legyen irreális, ugyanakkor a törvényhozásnak arra a hiányára is rámutat, hogy a törvényalkotók nem tudják, hogy a szociális szövetkezet önmagában is közhasznú tevékenységet végez.

– hiányzik a karitatív szervezet törvényi definíciója, így jogbizonytalanságot okoz egy ilyen szervezet azonosítása és bevonása. A Belügyminisztérium (aki ezt a fogalmat betette a szövetkezeti törvénybe) a Karitatív Tanács Tagjait (Baptista Szeretetszolgálat; Magyar Máltai Szeretetszolgálat; Magyar Ökumenikus Segélyszervezet; Magyar Vöröskereszt; Katolikus Karitász; Magyar Református Szeretetszolgálat; + két javaslattevő szervezet Együtt a Daganatos Gyermekekért Alapítvány; Mátrix Közhasznú Egyesület) érti karitatív szervezetek alatt. 2600 szociális szövetkezet ezzel a nyolc szervezettel fog tagságra lépni, ha nem az önkormányzattal?

– A karitatív szervezetek nem nevezhetők szektorsemlegesnek, ezen keresztül a szociális szövetkezetek vallási befolyás alá helyezése történne, az állami szekularizációnak érvényesülnie kell a szociális szövetkezetek szabályozásában, mert azok gazdálkodó és nem segély szervezetek.

– a szövetkezeti szervezeti forma elsősorban tehát gazdasági társaság, amely saját szervezeti eredményeit fordítja a tagok jólétére. A szövetkezeti mozgalom jelenlegi szabályozással is képes hatékonyabbá és szolidaritással megerősítettebbé tenni a társadalom működését.

– a Belügyminisztérium által a közfoglalkoztatás érdekében generált 123 önkormányzati taggal rendelkező szociális szövetkezet mintájára akarják az összes 2600 szociális szövetkezetet a közfoglalkoztatás eszközévé tenni. A törvényhozó láthatóan nem rendelkezik nemzetközi ismeretekkel, hogy a szociális gazdaság hogyan működik Európában és a világban, illetve a társadalmi vállalkozások, szociális szövetkezetek milyen jogszabályi feltételek között működnek.

– diszkriminatív szabályozást hoz létre az állam akkor, amikor a Polgári Törvénykönyv civil szervezetei vagy gazdasági szervezeteitől eltérően a szociális szövetkezet számára előírja, hogy a nevében viselni kell a fő tevékenységére utaló megjelölést.

– a tagi munkavégzéshez kapcsolódóan már egyszer minden szociális szövetkezetnek módosítani kellett az alapszabályát – feleslegesen (hiszen elég lett volna azoknak a szociális szövetkezeteknek, akik tagi munkavégzést folytatnak). Most újra minden szociális szövetkezetnek módosítani kellene az alapszabályát értelmetlenül. Miután csak ügyvédi ellenjegyzéssel módosítható és adható be a cégbíróságra az alapszabály, ez azt jelenti, hogy szövetkezetenként kb. 30.000 Ft költséget jelentene, összességben mintegy 80 millió forint kiadást (az államnak bevételt) jelent a szociális szövetkezetek számára.

Felszólítjuk a parlamenti képviselőket, hogy ne fogadják el a szociális szövetkezetekben kötelező önkormányzati/karitatív szervezeti tagság és a fő tevékenység névben való viselésére vonatkozó jogszabálytervezetet. Kérjük a szociális szövetkezeteket, hogy csatlakozzanak az állásfoglaláshoz aláírásukkal, megosztásukkal, továbbításukkal.

Klikkeljen ide a csatlakozáshoz! 

A törvénymódosítás tagi munkavégzésre vonatkozó szabályozását és a foglalkoztatási szövetkezet jogi kategória megszüntetésével egyetértünk.

Budapest, 2016. 11. 02.
Németh László s.k.
SzOSzöv elnökség nevében

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.