hétfő, október 15, 2018
Civil Hírügynökség

Szlovénia a nulla hulladék útján

szelektivKukakSzloven-180831

Szlovénia, amikor csatlakozott az EU-hoz még nagyon rosszul állt szelektív hulladékgyűjtés terén, azonban csupán 10 év alatt az élre törtek közel 50%-os újrahasznosítási aránnyal. Hogyan sikerült mindez? Erről kérdeztük Erika Oblakot, az Ekologi brez meja [1] egyesülettől, aki az elejétől fogva segítette az önkormányzatok nulla hulladékra való áttérését.

– Hogyan indult a folyamat? Ti kerestétek meg az önkormányzatokat vagy ők titeket?
2013 őszén a Trashed c. filmet vetítettük le egy fórummal egybekötve, amin a ljubljanai közszolgáltató, a Snaga képviselője is részt vett, itt hallhattak először a Nulla Hulladék koncepcióról. 2014 őszén pedig a hulladékgazdálkodó cégeknek szerveztünk tanulmányutat Olaszországba, ahol a szelektív hulladékgyűjtésre láthattak konkrét jó gyakorlatokat.
Azonban Vhrnika volt az első önkormányzat, amely elkötelezte magát a Nulla Hulladék elv mellett. Az országot megelőzve ott már a 90es évektől fogva bevezették a szelektív gyűjtés, így természetesnek tűnt, hogy eddigi törekvéseiknek megfelelően folytassák a munkát. 2014 tavaszán Ljubljana is erősön érdeklődött egy Nulla Hulladék Terv iránt, és hogy nehogy lemaradjon a lehetőségről, júliusban Vhrnikával egy időben írták alá a nulla hulladék iránti elköteleződési nyilatkozatot [2]. Bled és Gorje önkormányzatai a tanulmányutat követően csatlakoztak a mozgalomhoz. Így mondhatjuk, hogy mi is kerestük az együttműködési lehetőségeiket, de állandó kampányainknak köszönhetően is nőtt az érdeklődés.

ErikaOblak-180922

– Mik általában a fő érvek, amiért nulla hulladékossá válik egy település?
A hatékonyabb szelektív gyűjtéssel csökkenteni lehet a hulladékgazdálkodási költségeken, valamint a lerakásra és égetésre szánt hulladék mennyiségét is (mindkét technológia sokkal drágább). Továbbá látják, hogy a testület által is elfogadott elköteleződés a lakosságot is jobban motiválja arra, hogy megfelelően szeparálják, kezeljék a hulladékukat. Tehát egy kiváló kommunikációs eszköz is. Nem utolsó sorban pedig a nemzetközi hálózat is sok szakmai tudással, tapasztalati lehetőséggel kecsegtet a csatlakozó önkormányzat számára.

– Az elköteleződés után hogyan működtök együtt az önkormányzattal, mint civil szervezet?
Első lépések között az elköteleződést igazoló dokumentumot kellett előkészíteni, illetve a nulla hulladék elv pontos tisztázására is szükség volt, hogy valóban a hulladékcsökkentés legyen a fő cél. Így három fő indikátort határoztunk meg, amelyet mi is, illetve nekik is követniük kell az évi jelentéstétel során: az egy főre jutó hulladéktermelés kg-ban, a szelektív gyűjtés aránya, valamint a maradék hulladék [3] mennyisége.
Utána workshopok alkalmával felmérjük, hogy milyen olyan megelőzést és újrahasználatot népszerűsítő programjaik vannak már most, és azokat hogyan lehetne tovább fejleszteni.Tanulmányutakat is igyekszünk szervezni, amely újabb tanulási, tapasztalatszerzési lehetőséget jelent.
Az elköteleződés része továbbá, hogy fel kell állítani egy Nulla Hulladék Bizottságot, ahova képviselőt kell delegálnia az önkormányzatnak, a helyi közszolgáltatónak, helyi civil szervezetnek és a mi egyesületünknek is. A testület szakmai tanácsadóként működik, legalább évi egyszer ül össze, de időközben is segít, ha bármi kérdés, probléma merülne fel. Azonban a valóság az, hogy napi szinten zajlik a kapcsolattartás, együttműködés.

– Mik a visszajelzések a programmal kapcsolatban?
Általánosságban elmondható, hogy nagyon pozitívak. A lakosság részéről azért, mert ők is örülnek a szelektív gyűjtés fejlesztéseinek, valamint információt kapnak arról, hogy hogyan teljesítenek és miért fontos, amit csinálnak. Az a tapasztalatunk, hogy ha megadatik számukra a lehetőség, akkor nagyon is szívesen vesznek részt aktívan helyi szintű megoldások keresésében és megvalósításában.
Az önkormányzatok nagyon különbözőek mind nagyság, mind lehetőségek tekintetében. Például Vhrinkánál sikerült elérnünk, hogy támogassák és bevezessék az önkormányzati tulajdonú óvodában a mosható pelenkákat. Amellett, hogy költségeket takarítanak meg, a reputációjuk nőtt, mint Szlovénia legjobban fejlődő önkormányzata hulladékgazdálkodás tekintetében. Bled, mint az egyik legnépszerűbb turista célpontja Szlovéniának, azzal küzd, hogyan tudná az idegenforgalmi egységeket (szállodák, éttermek) környezetbarátabbá tenni. Így most közösen dolgozunk egy projekten, amely ennek az ágazatnak a hulladékcsökkentési lehetőségeit méri fel. Fontos, hogy az önkormányzatok speciális kihívásait, igényeit vesszük figyelembe, így ők is látják a program közvetlen előnyeit.
Érdekérvényesítésben is aktívan részt veszünk, a kormány örömmel fogadja törekvéseinket, ugyanis előmozdítjuk az országos célok helyi szintre hozását az önkormányzatok által.

– Mik a legfőbb tanulságai a nulla hulladék felé vezető útnak?
A legfontosabb, amit tanultunk az az, hogy amikor a helyi közösségek felelnek a hulladékért, akkor innovatív és hatékony eszközöket találnak a díjak, és összességében a hulladék csökkentése érdekében. A különböző megelőzési és újrahasználati tevékenységek pedig tovább építik a közösséget.
Azonban a személetformálási kampányok és a folyamatos tájékoztatás a legfontosabbak, amelyek nem csak az óvodákra és iskolákra fókuszálnak, hanem a háztartásokat és döntéshozókat is magába foglalja. A lakosság pedig igenis szét fogja gondosan válogatni a hulladékát, ha rendelkezésre áll a megfelelő rendszer és akarat.

[1] Magyarul “Ökológusok határok nélkül”, az európai hulladékcsökkentő hálózat, a Zero Waste Europe tagszervezete.
[2] Magyar megfelelője a Nulla Hulladék Karta.
[3] Maradék hulladék definíciója: hulladék, amely nem alkalmas megelőzésre, újrahasználatra vagy újrafeldolgozásra, így energetikailag kell hasznosítani vagy ártalmatlanítani.

Urbán Csilla

 

Forrás: humusz.hu

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.