csütörtök, július 19, 2018
Civil Hírügynökség

Szexmunkások – pontosítani kell a szakmai szabályozást

szexmunkas2-170325

Sok olyan szexmunkás kerül szabálysértési elzárásba vagy előzetesbe, akiket a törvény szerint tilos volna fogdára küldeni, mert kiskorú gyereket egyedül nevelnek. A szabálysértési törvény ugyanis megtiltja, hogy kiskorú gyereküket egyedül nevelő szülőket szabálysértési ügyekben elzárjanak. Sok szexmunkás azonban meg sem meri mondani a rendőröknek, hogy kisgyereke van, mert – nagyon is megalapozottan – attól félnek, hogy a gyámhatóság a munkájukra hivatkozva elveszi tőlük a gyerekeiket.

A SZEXE beadványára reagálva az Alapvető Jogok Biztosa azt írja: pontosítani kell a szakmai szabályozást.

A mai gyámhatósági gyakorlat elegendőnek tekinti a gyermek családjából történő kiemeléséhez pusztán azt a körülményt, hogy egy szülő szexmunkát végez, pedig 1999 óta ez legális pénzkereső tevékenység. A szexmunkások tekintélyes része éppen azért választja ezt a megélhetést, hogy gyermekeit el tudja tartani. A Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete az Alapvető Jogok Biztosához fordult a problémával. Dr. Makó Klaudia, a SZEXE jogásza beadványában jogszabálymódosítást tartott szükségesnek. Az ombudsman szerint, ha törvénymódosítás nem is, a szakmai szabályok kiegészítése szükségesnek tűnik. “Jelen esetben különböző problémák és érdekek feszülnek egymásnak, amelyből mindig a szexmunkás és közvetlen környezete kerül ki vesztesként” – állítja dr. Makó.

 

Forrás: Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.