hétfő, szeptember 24, 2018
Civil Hírügynökség

Százéves a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége

Budapest, 2018. január 4.
Szegvári Katalni újságíró, Angyal Gábor, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) szakmai vezetõje , Czibere Károly, az Emberi Erõforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelõs államtitkára, Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelõs miniszterelnöki megbízott és Nagy Sándor, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) elnöke (b-j) a száz éve alakult szövetség budapesti sajtótájékoztatóján, amelyet a centenáriumi év megnyitója alkalmából tartottak 2018. január 4-én.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Fennállásának századik évfordulóját ünnepli idén a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ). A centenáriumi év csütörtöki budapesti nyitóünnepsége előtt Nagy Sándor, a szervezet elnöke azt mondta, immár száz éve dolgoznak kitartóan azért, hogy javítsák a látássérültek életminőségét, megteremtsék önrendelkezésük feltételeit és segítsék társadalmi beilleszkedésüket.

A jelenleg 22 tagszervezetet tömörítő MVGYOSZ elnöke elmondta, már a szervezet 1918-as megalakulása előtt is voltak olyan egyesületek, amelyek a látássérültekkel foglalkoztak. Ilyen volt például az 1856-ban már működő Pesti Vakok Intézete, később a Vakok Országos Önképző-, Segély- és Nyugdíj Egylete, majd pedig az 1896-ban megalakult Vakokat Gyámolító Országos Egylet.

Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára arról beszélt, milyen jelentős mértékben változott a társadalom hozzáállása a fogyatékossággal élőkhöz az elmúlt években.

Míg korábban csak a hiányosságaikról esett szó, mára sikerült elérni, hogy erőforrásként tekintsenek rájuk – emelte ki az államtitkár. Ennek elérésben jelentős szerepe volt és van a hitelesen működő érdekképviseleti, -védelmi és -érvényesítési civil szervezeteknek, amelyek folyamatosan támogatják a fogyatékos emberek autonóm életét – fűzte hozzá.

Czibere Károly a fogyatékossággal élők társadalmi befogadásának ügyét közös ügynek nevezte, amely csak a kormány és a civil szervezetek intenzív együttműködésével valósulhat meg. Minden erőfeszítés arra irányul, hogy a fogyatékos emberek aktív, látható és hallható, egyenjogú és egyenrangú tagjai legyenek a társadalomnak – fogalmazott az államtitkár.

Az eddig elért eredmények közül kiemelte a felnőttkorban látássérültté vált embereket támogató rehabilitáció rendszerének fejlesztését, amelynek köszönhetően már nem csak Budapesten elérhető ez a szolgáltatás.

Emellett idén a duplájára emelik a segítő és terápiás kutyák kiképzésére fordított összeget, valamint elindul a látássérültek infokommunikációs akadálymentesítését célzó Távszem projekt is. Egy uniós pályázaton keresztül 3,3 milliárd forintos támogatást kapnak a család- és gyermekjóléti központok, hogy segítsenek és információt nyújtsanak a látássérült embereknek és családtagjainak.

Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott azt hangoztatta, hogy a kormány a “semmit róluk nélkülük” elvet követi a fogyatékossággal élőket érintő munkája során, vagyis mindig kikéri az érdekképviseleti szervezetek véleményét a döntései előtt.Példaként elmondta, hogy a kormányzati tájékoztató kiadványok összeállításakor segítséget kértek az MVGYOSZ-től, hogy eljuttathassák az információkat a Magyarországon élő mintegy kilencvenezer látássérült emberhez.

Kitért arra is, hogy a kormány döntésének köszönhetően január elsején 27-ről 5 százalékra csökkent a Braille-nyomtató és -kijelző áfája, valamint évről évre emelik a vakok szövetségének költségvetési támogatását is. Míg 2010-ben 97 millió forintot kapott a szervezet, idén már 195 millió forinttal támogatják.

Nyitrai Zsolt felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök üdvözletét, amelyet Braille-írásos formában is átadott a szervezet elnökének. A kormányfő háláját fejezte ki, amiért a szervezet már egy évszázada dolgozik azért, hogy a mindennapokban hatékonyan csökkenjen a látássérültek kiszolgáltatottsága, valamint támogatja a vakok és gyengénlátók kultúrához és szórakozáshoz jutását.

Angyal Gábor, az MVGYOSZ szakmai vezetője bejelentette, hogy a szervezet hangoskönyvtárát idén száz könyvvel tervezik gyarapítani, valamint Bodor Tibor színész után nevezik el, aki mintegy kilencezer órányi anyagot olvasott fel élete során.

A centenáriumi évben – amelynek fővédnöke Áder János köztársasági elnök, nagykövetei Szendi Szilvia és Peller Károly színművész – a szervezet rendez sportprogramokat, operettgálát, nemzetközi konferenciát és vakvezető kutyás eseményt is – tette hozzá.

 

Forrás: MTI

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.