hétfő, október 15, 2018
Civil Hírügynökség

Számítógép mellöl a természetbe

epitotabor_180828

Évente mintegy 200 ezer embert érnek el a nemzeti parkok környezeti nevelési programjai, az igazgatóságok országszerte 15 erdei iskolát is működtetnek – ismertette az Agrárminisztérium természetvédelemért és környezetügyért felelős államtitkára kedden a Kis-Balatonnál.

Rácz András az első kis-balatoni építőtábor Diás-szigeten tartott bemutatásán arról beszélt, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BFNPI), valamint a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő területeken 14-18 éves diákoknak biztosítanak elfoglaltságot ezekben a napokban.

A nemzeti parkok főtevékenységük, a védett területek természetvédelmi kezelése mellett kiegészítő feladatként nagy hangsúlyt fektetnek a környezeti nevelésre is, amelyek helyszínei közé tartoznak az erdei iskolák- jelezte az államtitkár.

A Diás-szigeti Fekete István Emlékháznál dolgozó diákok körében arról is beszélt, hogy a nemzeti parkok által országszerte működtetett 15 erdei iskolában – amelyek közül kettő óvodásokat is fogad – évente mintegy 10 ezer gyermek táborozik. Az igazgatóságok a környezeti nevelési programjaikkal ugyanakkor mintegy 200 ezer embert érnek el egy-egy évben. A BFNPI Tihanyban és Bakonybélben tart fenn erdei iskolát, ahol 2000-2600 vendégéjszakát regisztrálnak évente. Összesen azonban hozzávetőlegesen 18 ezer gyereknek nyújtanak környezeti nevelést ezen a két helyen – tette hozzá Rácz András.

Az államtitkár felidézte, hogy a Kis-Balatonról indult még az 1920-as években a természetvédelmi őrzés is, hiszen az akkor nagy mértékben pusztuló nagykócsagok miatt itt kapott feladatot az ország első természetvédelmi őre, az őrök száma országszerte ma már mintegy 250.

Rácz András a most zajló kis-balatoni építőtábor kapcsán ugyanakkor arról is említést tett, hogy a 14-18 éves, “számítógép mellett szocializálódó” korosztály tagjai a gépek mellől felállva a természetben tölthetik el hasznosan a napjaikat.

Manninger Jenő, a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a Kis-Balaton nemcsak a természet megőrzése és az értékek védelme miatt fontos, de turisztikai szempontból is. Minél több embernek kell megmutatni ezt a térséget, de arra is ügyelni kell, hogy az értékek bemutatása nem üzleti vállalkozás.

Gaál Róbert, a Nyuduvizig igazgatója elmondta: az építőtáborban részt vevő diákok az elmúlt héten négy helyszínen tevékenykedtek. A töltéskorona javításával, a Kányavári-szigeten lévő fabútorok és játékok rendbetételével, illetve egy zsilip melletti kezelőépület gondozásával foglalkoztak egyebek mellett.

Puskás Zoltán, a BFNPI igazgatója úgy fogalmazott, hogy a Diás-szigeten végzett munkálatok mellett más feladatokat is biztosítani tudnak a táborozóknak. A későbbiekben a túraútvonalak megtisztítása, a jelzéseinek festése, vagy madárodúk készítése is tevékenységeik között szerepelhet.

Szabadics Zoltán, a táborozóknak helyet adó zalaszabari Holnapocska Tábor alapítója kifejtette: a múlt héten kezdődött tíznapos építőtáborban 25 diák vesz részt. Az Alföldtől Érden át Győrig sok helyről érkeztek a térítésmentes táborba, ahol az egykori építőtáborok mintájára, de valódi munkát végezve, értéket teremtve tölthetik el napjaikat.

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.