Szakmai képzés helyett lóti-futi? - Civil Hírügynökség
szerda, augusztus 15, 2018
Civil Hírügynökség

Szakmai képzés helyett lóti-futi?

takaritas-170630

Törvény írja elő, hogy a szakképzésben tanuló kiskorú gyermekek a tanítási év befejezése után még 20-30 napot kötelesek “összefüggő szakmai gyakorlaton” részt venni egy gazdálkodó szervezetnél, pedig az új szakképzési rendszerben a szorgalmi időben is van elég óraszám a gyakorlati ismeretek elsajátítására.

Sok gyakorlati képzőhely kihasználva a tanulók szakmai tudását, felkészültségét 13-18 ezer forintos tanulói juttatásért olyan szakmai munkát végeztetnek velük, amelyért a felnőtt munkavállalóknak havi 3-400 000 forint bért fizetnek.

Szülők kifogásolják, hogy kiskorú gyermeküket hétvégeken és ünnepnapokon is berendelik munkára (pincér, szakács), de utána nem biztosítják számukra az előírt pihenőnapot.
Sok gyakorlati képzőhelyen kihasználva a tanulók számítógép ismeretét, idegen nyelvtudását, vezetői jogosítványát, olyan munkákat végeztetnek velük, amelynek semmi köze sincs a szakmai vizsgára való felkészítésükhöz.

Szülők kifogásolják, hogy “szakmai képzés” helyett megalázó lóti-futi munkákat, rakodást, takarítást végeztetnek a tanulókkal, és nem kapják meg a kötelező természetbeni és pénzbeli juttatásokat.

Meg kell védeni a szakképzésben tanulókat a gazdasági kizsákmányolástól, ezért javasoljuk a szombati és vasárnapi munkavégzés és a diszkriminatív jellegű, nyári összefüggő szakmai gyakorlat azonnali eltörlését.

 

Forrás: Fővárosi Szülők Egyesülete a Gyermekekért (FŐSZEGY)

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.