hétfő, július 23, 2018
Civil Hírügynökség

Spórolás az onkológián: ne döntsenek az orvosok helyett!

GyogyuljVelunk-logo-151008

A rákbetegek által alapított Gyógyulj Velünk Egyesület tiltakozik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő szakorvosok terápiaválasztási szabadságát korlátozó, az onkológiai kezelési lehetőségeket szűkítő terve ellen.

A betegszervezet álláspontja: miután a társadalombiztosítás hosszú döntési folyamat eredményeként, a hatásosságot és a költséghatékonyságot is értékelve fogadta be finanszírozásba a jelenleg elérhető rákgyógyszereket, a napvilágra került terveket nem lehet másként értékelni, minthogy az állam a rákbetegeken akar spórolni.

„A közbeszerzési eljárások rendszere alkalmas arra, hogy azon készítmények közül, amelyek esetében az új betegek kezelése során a szakma nem tud különbséget tenni a hatás tekintetében, versenyt hirdessünk” – írja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő közleményében. A Gyógyulj Velünk Egyesület tapasztalatai szerint a szakorvosok meg tudják különböztetni egymástól a gyógyszereket. Számunkra megnyugtatóbb, ha a szakorvosi munkacsoport a kórházban a beteggel együtt dönthet a terápiáról és nem egy állami hivatalban döntenek a sorsunkról. Elvárjuk, hogy a rákbetegeknek is legyen beleszólásuk, hogy a hatásukban akár azonos, de különböző hatóanyagú kezelések közül melyiknek a rövid és hosszabb távú mellékhatásait képesek elviselni, felvállalni.

„A betegek számára az orvosszakmailag indokolt terápia elérhető marad” – írja a NEAK. Meg azt is, hogy ha „két készítmény hatása megegyezik, akkor a kedvezőbb árút kell választania az orvosnak.” A Gyógyulj Velünk Egyesület álláspontja szerint az orvosszakmai indokoltságot nem a gyógyszer ára határozza meg. A szövettani leletek egyre hosszabbak, egyre több tényező alapján döntenek az orvoscsoportok arról, hogy egy beteg számára mi lehet a társbetegségekkel is összeegyeztethető leghatékonyabb gyógymód, hogyan válthatják egymást az egyes kezelések. A terápiás paletta szélesedésével az elmúlt időszakban a finanszírozó és a döntéshozók is rendszeresen büszkélkedtek, mert ez esélynövekedést eredményezett a betegeknek: a Gyógyulj Velünk Egyesület egyetért ezzel, s tiltakozik minden esélycsökkentő lépés ellen.

„A verseny garantálja, hogy valamennyi beteget olyan készítménnyel kezelhessen orvosa, ami számára a lehető legjobb” – írja a Nemzeti Egészségbiztos Alapkezelő. A Gyógyulj Velünk Egyesület álláspontja szerint a személyre szabott terápiát az garantálja, ha hagyják gyógyítani az orvosokat. A Gyógyulj Velünk Egyesület támogatja a társadalombiztosító törekvését, hogy a rendelkezésre álló pénzből a lehető legtöbb beteg korszerű kezelését tudják biztosítani, ám ennek nem lehet módja a már befogadott terápiás lehetőségek szűkítése. Amikor a társadalombiztosítás döntött a ma használt onkológiai gyógyszerek állami finanszírozásáról, alaposan meggyőződött azok hatásosságáról, költséghatékonyságáról, a kezelések indokoltságáról, s nem ok nélkül döntött az egyes rákellenes terápiák biztosítása mellett.

A Gyógyulj Velünk Egyesület felteszi a kérdést: ha egyszer minden fórumon azt hirdeti a kormányzat, hogy felívelőben a magyar gazdaság és jól áll a költségvetés, miért gyógyszerek elvételével akarnak többletforrásokat biztosítani, miért a rákos betegeken akarnak spórolni?

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.