hétfő, július 23, 2018
Civil Hírügynökség

Sok száz prosztatarákos férfi él Békés megyében

10ezerlepes_logo-180619

Félezernél is több olyan férfi él Békés megyében, akinél prosztatarákot fedeztek fel, a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint az érintettek köre évről-évre mintegy kétszázzal bővül a térségben. Bár az időskor betegségeként tartják számon, ötvenes éveik elején járó férfiaknál is diagnosztizáltak már prosztatarákot Békés megyében is.

A daganatos betegeket mozgásra ösztönző országos 10 Ezer Lépés Program keretében Mezőberényben a Szlovák Közösségi Házban előadásra, fórumra és speciális mozgásprogramra várták a férfiakat és családtagjaikat is a térség minden településéről.

– A prosztatarák nem halálos ítélet: nagyon sok betegem van, akik évekkel ezelőtt estek át műtéten vagy sugárkezelésen és ma is jó életminőségben élnek családjukkal. A prosztatarákos férfiak jelentős részének még előrehaladott, áttétes állapotban is hosszú ideig kordában lehet tartani a betegségét. A rehabilitációban viszont sok a hiányosság, pedig tudatossággal, rendszeres mozgással, szakszerű gyógytornával számos mellékhatást csökkenteni lehet, gyorsabb lehet a lábadozás és az életkilátások is javulhatnak – szögezte le dr. Bartóki László urológus főorvos Mezőberényben, a prosztatarákos betegek mozgásprogramjaként meghirdetett 10 Ezer Lépés Program Békés megyei állomásán. A főorvos hangsúlyozta: egy daganatos megbetegedés diagnózisa nagy lelki teher, de fontos, hogy a betegek ne hagyják el magukat, ne odahaza ülve, elszigetelődve várják a következő kezelést vagy kontrollvizsgálatot.

– Már a kezelések elején indokolt lenne, hogy minden egyes beteg találkozzon gyógytornásszal, ám ez ritkán történik meg – mondta Zolnai Nóra gyógytornász. Hozzátette: a műtét utáni vénás torna segíthet a trombózis kockázatának csökkentésében, a légzőgyakorlatok javíthatják a közérzetet és segíthetnek a stressz csökkentésében. A medencefenék- és gátizomtorna megtanulásával és rendszeres gyakorlásával érdemben lehet csökkenteni a gyakran előforduló vizelettartási gondokat, az esetek egy részében az erekciós problémákat is.

– Kérjük az orvosoktól, hogy javasolják a gyógytornát és a mozgást a betegeiknek, hívják fel a figyelmet a betegközösségekre is. A férfiakat különösen nehéz aktivitásra bírni, de kérjük az érintett betegeket és családtagjaikat, hogy ők is keressék a lehetőségeket, a mozgást tegyék a mindennapjaik részévé, mert ezzel a testi és a lelki egészségükért is nagyon sokat tehetnek – fogalmazott Strommer Szilvia, a Magyar Rákellenes Liga elnökségi tagja. Hozzátette: Békés megyében három alapszervezet is várja a daganatos betegséggel érintett sorstársakat támogató programokkal. A jelenleg működő mezőberényi, eleki és nagyszénási alapszervezeten túl szívesen segítenek új közösségek megalakításában is.

A 10 Ezer Lépés Program elnevezése onnan ered, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint legalább ennyi lépést kellene tenni minden nap annak, aki szeretné megőrizni az egészségét. A rendezvényeket a Magyar Rákellenes Liga és a Gyógyulj Velünk Egyesület jegyzi, ahhoz szakorvosok is csatlakoztak, a Janssen támogatása révén pedig a program keretében az összes szolgáltatást – kiadványokat, videókat, gyógytornát és konzultációt – ingyenesen vehetik igénybe az érintettek. A 10 Ezer Lépés Program keretében közzétett segítő videók a www.rakgyogyitas.hu/ferfitorna linken érhetők el, ám minden esetben javasolt szakorvossal, gyógytornásszal egyeztetni, személyre szabni a mozgásprogramot.

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.