vasárnap, október 21, 2018
Civil Hírügynökség

Senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés

alapvetoJogokBiztosa-160407

Az alapvető jogok biztosának közleménye a Homofóbia és Transzfóbia Elleni Világnap alkalmából.

Európában és Magyarországon immár évtizedek óta fennállnak a diszkrimináció elleni védelem jogszabályi és intézményi keretei. Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében a nemi identitás, a szexuális irányultság a sokszínű emberi személyiség alkotórésze, a személyiség magjához tartozó, megváltoztathatatlan tulajdonság, amelynek alapján senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés.

A WHO 1990. május 17-én törölte a mentális betegségek jegyzékéből a homoszexualitást. Amint azonban arra az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének 2016-ban publikált kutatása is rámutat: napjainkban is elterjedt az a hozzáállás, amely a többségtől eltérő szexuális irányultságot betegségnek, mentális zavarnak tekinti. A szexuális kisebbséghez tartozó személyek közel felét érte már megkülönböztetés, verbális vagy fizikai atrocitás, emellett az előítéletek hétköznapi megnyilvánulásaival is fájdalmasan gyakran kell szembesülniük. Amint arra a Világbank is felhívja a figyelmet, a megkülönböztetés kirekesztést, marginalizálódást eredményezhet, ami pedig alacsony társadalmi-gazdasági státuszt, végső soron elszegényedést vonhat maga után. Egy kutatás szerint Magyarországon a munkavállalók több mint 60%-a nem dolgozna szívesen szexuális kisebbséghez tartozó személyekkel.

A nemi identitás vállalása, kifejezése az emberi méltósághoz való jogból adódó alapvető emberi jog, az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében az azonos neműek tartós párkapcsolatának védelme az emberi méltósághoz való jogból, az önrendelkezési jogból, illetve a személyiség szabad kibontakoztatásához való jogból is következik. Mégis, a szexuális kisebbségekhez tartozó emberek jelentős része identitását elrejtve kénytelen élni, gyakran szűkebb környezete elől is titkolva szexuális irányultságát.

A fentiek is jól mutatják: a világos jogi szabályozás bár elengedhetetlen, önmagában nem elegendő a tényleges egyenlőség megteremtéséhez. Nevelés, oktatás, a megbélyegző szavak elleni határozott fellépés, a szexuális kisebbségekhez tartozó személyek jogai melletti egyértelmű kiállás szükséges a valóban mindenki számára biztonságos, inkluzív társadalmi környezet kialakításához, amelynek érdekében valamennyiünknek sokat kell még tennünk.

 

Forrás: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.