hétfő, szeptember 24, 2018
Civil Hírügynökség

A rovarirtó szerek az énekesmadarakat is megzavarják

verebBetegen-171127

“A neonikotinoidok veszélyeit vizsgáló tanulmányok nagyrészt a méhekre fókuszálnak, melynek népessége folyamatosan csökken. Azonban ezek a rovarirtó szerek nem csak a méhekre vannak hatással,” mondta Christy Morrissey, a Saskatchewan Egyetem biológia professzora.

A Morrissey laborjában zajló Margaret Eng által vezetett kutatás az első, ami megmutatta hogy a kettő legelterjedtebb rovarirtó szer – a neonikotinoidok és a szerves-foszfátok – mérgezőek a magokat evő énekesmadarakra is, és a szerek komoly hatással vannak a madarak vándorlására is.

“Ezek a vegyületek jelentős hatással vannak az énekesmadarakra. Jelentős súlycsökkenést és a madarak vándorlási irányának megváltozását is felfedeztük” mondta Eng. “A hatások már azoknál is megjelentek, akik mindössze három vagy négy imidaklopriddal [neonikotinoid] kezelt repce vagy nyolc klorpirifosz granulátumot ettek naponta, három napon át.” A neonikotinoidok elterjedtsége annak köszönhető, hogy a szer rendkívül hatékonyan végez a kártevőkkel és az alkalmazása is könnyű.

“A múltban a farmerek a rovarirtót egy mezőgazdasági kis repülőbe töltötték, amiről végigpermetezték a földeket. Azonban mostanra a farmerek számára elérhető váltak olyan magok, amik sok esetben már neonikotinoidokkal vannak bevonva” mondta Morrissey. “A vándorlásuk közben megpihenő madarak valószínűleg ezeket a magokat eszik, és tévedésből a magok emésztését segítő kavicsok helyett klorpirifosz granulátumokat is lenyelhetnek.”

A tavaszi vándorlásuk alatt a kutatók verebeket fogtak be, amiket azután három napig vagy alacsony vagy magas imidaklopriddal vagy klorpirifosszal etették. A kísérletek szerint a neonikotinoidok nemcsak a madarak vándorlási irányára voltak hatással, hanem átlagosan súlyuk 25%-al csökkent a szerek hatására. Ez a két tényező mind rendkívül fontos a madarak sikeres vándorlásához.

“Ami meglepett minket az az, hogy mennyire érzékenyek és gyorsak voltak a hatások, különösen az imidakloprid esetében” mondta Morrissey. “A madarak jelentős csökkenést mutattak a testsúlyukban és akut mérgezés tüneteit is produkálták (letargia és az étvágy elvesztése). A vándorlásos vizsgálatok azt is megmutatták, hogy a madarak teljesen megbuktak a tájolásban vagy megváltoztatták az északi irányukat.”

“Rengeteg kisméretű vándorló énekesmadár használ mezőgazdasági területeket megállóként, ahol feltöltődhetnek a hosszú repüléshez. Ezek a neurotoxikus rovarirtó szerek széles körben elterjedtek Észak Amerikában, viszont a hatásukat a madarak vándorlására eddig senki nem vizsgálta” mondta Bridget Stutchbury, York Egyetem biológia kutatója. “Annak ellenére, hogy úgy gondoltuk a neonikotinoidok kevésbé mérgezőek a gerincesekre, valójában bebizonyosodott, hogy ártalmasabb az énekesmadarakra mint az öregebb szerves-foszfát vegyületek.”

“Bíztató volt, hogy a legtöbb madár túlélte a kísérletet és a vegyületek adagolásának megszünése után felépültek” mondta Eng. “De az észlelt hatások elég súlyosak ahhoz, hogy késéseket okozzanak a madarak vándorlásában vagy megváltoztassák a repülésük irányát, ami csökkenti a túlélésük esélyét és emiatt kihagyhatják a szaporodás lehetőségét is.”

A kutatók szerint a tanulmányuk segíthet tovább erősíteni a rovarirtó szerek betiltására vagy korlátozására tett kísérleteket.

 

Forrás: greenfo.hu

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.