hétfő, szeptember 24, 2018
Civil Hírügynökség

A rendőrségnek fizetnie kell

magyarHelsinkiBiz-171002

Két és fél év után igazságot szolgáltattak a Helsinki Bizottság ügyfeleinek. A Kúria jogerősen kimondta: a rendőrség megsértette a gyülekezési jogukat, amikor megakadályozta ellentüntetésüket a miniszterelnöki évértékelő alatt a Várkert Bazárnál. Az elmaradt tüntetés szervezőinek 100–100 ezer forintos sérelemdíjat is megállapítottak.

2015. február 27-én Takács Borbála és Takács Flóra, a MostMi csoport aktivistái tüntetni szerettek volna Orbán Viktor miniszterelnök szokásos „évértékelője” idején a rendezvénynek otthont adó Várkert Bazár előtt. Bejelentési kötelezettségüknek eleget téve, február 20-án a rendőrséghez fordultak. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a másnapi egyeztetésen közölte velük, hogy a demonstrációjukat nem lehet megtartani, mert az I. kerületi önkormányzat a területet használatba adta az évértékelőt szervező Magyar Polgári Együttműködés Egyesületnek. A használat célja az évértékelő biztosítása és a közvetítőkocsik elhelyezése volt. A rendőrség kérte az ellentüntetés szervezőit, hogy erre tekintettel módosítsák a bejelentésüket, amire ők nem voltak hajlandók. Ezt követően a rendőrség úgy foglalt állást, hogy a gyülekezés nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul, mert a két rendezvény egyszerre nem tartható meg. Ráadásul a végzésében a rendőrség azt a jogorvoslati tájékoztatást adta, hogy a döntéssel szemben nem a gyülekezési jogról szóló gyors bírósági jogorvoslattal lehet élni, hanem azzal, amellyel akár évekig is eltarthat az eljárás.

A Magyar Helsinki Bizottság álláspontja szerint mind a jogorvoslati jogról szóló tájékoztatás, mind maga a tiltás törvénysértő volt, és Alaptörvény-ellenesen korlátozta a tiltakozni kívánók gyülekezési jogát, ezért a szervezők képviseletében bírósághoz fordult az ügyben. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egyetértett jogi megítélésünkkel, és 2015. március 2-én hozott végzésében hatályon kívül helyezte a rendőrség önkényes döntését.

Csakhogy akkor már az évértékelő három napja véget ért. A szervezők ezért személyhez fűződő jogsértés és kártérítés miatt indítottak pert a rendőrség ellen. Ez a per zárult most jogerősen az aktivisták sikerével.

Sokáig úgy nézett ki, a rendőrség elkerülheti a sérelemdíj-fizetést. Az első- és másodfokon ítélkező bíróságok ugyanis elfogadták a BRFK-nak azt az abszurd magyarázkodását, hogy mivel „érdemi vizsgálat nélkül” utasították el a MostMi bejelentését, az valójában sem formájában sem tartalmában nem volt tiltás, így a csoport nyugodtan megtarthatta volna az ellentüntetést, „attól nem voltak elzárva”.
Az ügyfeleinek hátrányos másodfokú ítélet után a Helsinki Bizottság felülvizsgálati eljárást kezdeményezett a Kúriánál. A jogvédő szervezet álláspontja szerint ugyanis a rendőrség egyértelművé tette, hogy elsőséget tulajdonít az évértékelőnek, és úgy ítéli meg, hogy az ellentüntetés nem tartható meg. Ezek után egyáltalán nem volt elvárható Takácséktől, hogy azt a hatósági döntésbe foglalt, kategorikus következtetést, miszerint egy időben és helyszínen a két rendezvény nem tartható meg, ők figyelmen kívül hagyják, és az ezerfősre tervezett tüntetést a rendőrségi intés ellenére lebonyolítsák.

A Kúria most kézbesített, immáron megtámadhatatlan ítéletében elfogadta a Helsinki Bizottság érveit, megállapította a rendőrség jogsértését, és 100–100 ezer forintos sérelemdíj megfizetésére kötelezte ügyfeleinknek.

Az ítélet itt érhető el: http://www.helsinki.hu/wp-content/uploads/kuria_itelet_varkertbazar_serelemdij.pdf

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.