csütörtök, július 19, 2018
Civil Hírügynökség

Pályakezdő női filmesek a Berlinalen

berlinale-180205

A Collegium Hungaricum Berlin a European Women’s Audiovisual Network-kel közös ösztöndíjprogramot indít.

A női filmszakma erősítésére és kifejezetten a pályájuk kezdetén álló, fiatal női filmesek támogatására született meg az úttörő kezdeményezés, melynek keretében három magyar alkotó vesz részt az év első A-kategóriás filmfesztiválján és egy azt kísérő szakmai workshopon.

Idén három rendezőnő, Kis Hajni, Meggyes Krisztina és Tuza-Ritter Bernadett kapott meghívást, a szervezők szándéka azonban a jövőben a magyar filmes szakma további szegmenseinek (producerek, forgatókönyvírók, operatőrök) legígéretesebb fiatal, női képviselőire is kiterjeszteni a programot. A résztvevők szállást és a Berlinale teljes időtartamára szóló akkreditációt kapnak, így nem csupán a különböző szekciók vetítéseit kísérhetik figyelemmel, de a számtalan kapcsolódó szakmai- és networking esemény révén lehetőségük nyílik kapcsolati tőkéjük bővítésére is. Ezen felül része az ösztöndíjnak február 19-én egy egész napos nemzetközi masterclass is a Collegium Hungaricum Berlinben az európai filmszakma olyan elismert képviselőivel, mint Christina A. Maier, Agathe Bergman vagy Kobi Shely.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakán végzett Kis Hajni neve 2016-ban vált ismertté, mikor „Szép alak“ c. rövidfilmjét legjobb idegen nyelvű narratív film kategóriában diák-Oscar-díjra jelölték és szerepelt a Friss Hús versenyprogramjában.

Meggyes Krisztina dokumentumfilm-rendező (2015) és televíziós műsorkészítő (2012) szakon végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Nagy visszhangot kapott 2015-ben a vámosszabadi menekülttáborról forgatott, „Azok“ c. dokumentumfilmje, mely az időközben az európai politika központi témájává vált menekültválság s a magyar társadalom arra való reakciójának fényében prediktív erejűnek hat. 2016-ban Filmkritikusok Díja átadóján megkapta a legjobb dokumentumfilmnek járó kitüntetést.

Tuza-Ritter Bernadett elsőként vágóként kezdte tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, majd 2016-ban dokumentumfilm-rendező szakon is diplomát szerzett. „A woman captured“ c. dokumentumfilmjével történelmet írt: ez volt az első egész estés magyar alkotás, mely a rangos amerikai Sundance fesztivál versenyprogramjában szerepelt az elmúlt héten.

Az ösztöndíjprogramot a Balassi Intézet – Collegium Hungaricum Berlin a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával és a European Women’s Audiovisual Network-kel közösen indította el.

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.