péntek, szeptember 21, 2018
Civil Hírügynökség

Otthon speciális szükségletű gyermekeknek

lakasotthonAlapko-170725

Mintegy harminc százalékkal bővítik a gyermekvédelmi szolgálatok speciális szükségletű gyermekek számára biztosított férőhelyeinek a számát – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára Békéscsabán.

Czibere Károly az Iránytű – Otthon a gyermekekért elnevezésű projekt nyitórendezvényén elmondta, a jelenlegi 600-ról csaknem 800-ra nő a férőhelyek száma. Emellett a jövő évi költségvetésben biztosítják a forrását annak is, hogy a hetven-nyolcvan, speciális szükségletű gyermekekkel foglalkozó csoporthoz további egy munkatársat lehessen felvenni – emelte ki, hozzátéve, így ötről hatra nő az egy-egy csoporttal dolgozó szakemberek száma.

Az államtitkár közölte: tíz százalékkal növelik jövőre a gyerekek elhelyezéséről döntő szakértői bizottságok létszámát, emellett húsz százalékkal a gyámhivatali ügyintézők számát annak érdekében, hogy a bürokrácia miatt ne lassuljon le a gyerekek elhelyezésének folyamata, továbbá harminc százalékkal emelik a gyermekjogi képviselők számát.

Czibere Károly szerint így a speciális szükségletű gyerekekre is kiemelt figyelem jut a gyermekvédelmi hálózaton belül, csökkentik a zsúfoltságot, növelik a kapacitást, országosan javítják az elhelyezési esélyeket, az elhelyezési és a munkakörülményeket. Hangsúlyozta: a gyermekvédelem nem akkor működik jól, ha az ellátási minimumfeltételeket nyújtja, hanem ha valódi életkezdési esélyt nyújt a gyerekek számára.

A kormány ennek érdekében szélesítette a nevelőszülői programot, így a 12 év alatti gyerekeket már csak nevelőszülőknél helyezik el. Elindult a napokban a régi, nagy lakásotthonok bezárásának utolsó köre is, 5,8 milliárd forintból 2020 elejére biztosítják, hogy korszerű lakásotthonokban helyezzék el a gyerekeket – emlékeztetett az államtitkár.

Sziszák Katalin, a Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat vezetője az MTI-nek elmondta: Békéscsabán 160 millió forintból egy új, három lakóegységből álló, 20 férőhelyes épületet építenek, ahol különböző pszichés problémákkal küzdő fiúk nevelését látják majd el 2019 elejétől. Az európai uniós forrásból felépülő új egység felvételi körzete országos lesz.

Hozzátette: jelenleg 200 fogyatékos gyermek ellátását tudják biztosítani, három – nyolc férőhelyes – lakásotthont biztosítanak a speciális nevelési igényű gyerekeknek és 707 férőhelyük van a gyermekvédelmi ellátásban részesülők számára. Utóbbiból 550 gyerek 125 nevelőcsaládban él Békés megye 32 településén – mondta.

Benedek István, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgató-helyettese az ünnepélyes alapkőletételt megelőzően elmondta, a beruházással 22 új munkahely jön létre Békéscsabán. Az új helyszínen 6-8 fős csoportokban biztosítják a fiúk számára a szocializációt és a reszocializációt, a rehabilitációt, az egészséges személyiségfejlődést, így a gyerekek stabil magatartási szabályok ismeretében kerülhetnek vissza a családjukhoz vagy a nevelőszülőkhöz. Hozzátette, Békés megyében még egy lakásotthont építenek, Pusztaottlakán különböző függőségekkel küzdő lányok számára alakítanak ki egy szintén 20 férőhelyes speciális gyerekotthont.

 

Forrás: MTI

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.