csütörtök, július 19, 2018
Civil Hírügynökség

Ők nem regisztrálnak

civilTorv-170712

Az Autonómia Alapítvány, a Civil Kollégium Alapítvány, a Jogriporter Alapítvány és az Ökotárs Alapítvány nem tesz eleget a jogsértő “külföldről támogatott szervezetekről” szóló civil törvény előírásainak, nem veszi magára a bélyeget, ily módon is küzd a hangulatkeltést célzó intézkedés hatályon kívül helyezéséért.

Legkésőbb június 12-ig kellett regisztrálniuk azoknak a civil szervezeteknek, amelyek idén már külföldi támogatást is kaptak munkájukhoz. A civil szervezetek ellehetetlenítését célzó törvény alapján azt is fel kellene tüntetniük honlapjukon, hogy “külföldről támogatott szervezetek”. Az Autonómia Alapítvány, a Civil Kollégium Alapítvány, a Jogriporter Alapítvány, valamint az Ökotárs Alapítvány ennek a regisztrációnak nem tesz eleget, közölte a négy szervezet.

A négy civil szervezet szerint ez a törvény is egyike azoknak az intézkedéseknek, amelyek alapjaiban veszélyeztetik a magyar demokráciát. A törvényt a civilellenes kormányzati propaganda össztüzében szavazták meg, társadalmi egyeztetés nélkül, széles körű hazai és nemzetközi tiltakozás ellenére, ráadásul csak a kormányzó párt támogatásával. A Norvég Civil Támogatási Alap elleni támadásokkal négy éve kezdődött intézkedések és a kormánykommunikáció célja a független civilek karanténba zárása, megfélemlítése azért, hogy ne szóljanak bele a közügyekbe, és ne nyilvánítsanak véleményt a parlamenti vagy önkormányzati döntésekről.

A hatályos törvényeknek megfelelve a civil szervezetek átláthatóan működnek, eddig is elérhetővé tették honlapjukon, hogy milyen forrásokból gazdálkodnak, ez bárki számára most is látható, így a fenti alapítványok szerint a “külföldről támogatott szervezetekről” szóló törvény lényegében nem más, mint megkülönböztetés, és nem állná ki az alkotmányosság próbáját sem. A négy szervezet ezért más civilekkel együtt, velük összefogva keresi a létező jogorvoslati formákat.

A civilellenes törvény nemcsak azokat a hosszú évek óta hivatásszerűen működő, nagyobb és stabil szervezeti háttérrel rendelkező szervezeteket próbálja ellehetetleníteni, amelyeket közvetlenül érint, de bénítólag hat országszerte azokra a kisebb vidéki, helyiek által életre hívott kezdeményezésekre is, amelyek célja, hogy az állampolgárok hallassák a hangjukat, részt vegyenek a közéletben, és maguk alakítsák saját és közösségük sorsát. A civilellenes intézkedések miatt még fontosabb, hogy ezek a közösségek, amelyek sok esetben kiszolgáltatottak a helyi hatalmi viszonyoknak, támogatást kapjanak ahhoz, hogy megőrizzék az önmagukért való kiállásba, az önszerveződésbe és demokratikus jogaik gyakorlásába vetett hitet; és a megszűnés miatt érzett félelmük ellenére továbbra is kifejezzék véleményüket a helyi és országos intézkedésekkel kapcsolatban.

A megbélyegzés ellen kiálló négy szervezet számos kezdeményezés megszületésében és megerősödésében segédkezett, és szerte az országban különféle fejlesztő munkákban vett részt, ezért felelősségüknek és erkölcsi kötelességüknek érzik, hogy kiálljanak a civil szféra egészét megbélyegző, és a demokrácia szellemiségével szembemenő törvény ellen.

 

Forrás: Civil Kollégium Alapítvány

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.