vasárnap, október 21, 2018
Civil Hírügynökség

Óévbúcsúztatás a Raoul Wallenberg Egyesületben

raoul-170119

Elköszönt 2017-től a Raoul Wallenberg Egyesület. Beszámolt elvégzett munkájáról és kiemelt olyan társadalmi tényeket, amelyek mielőbb kezelendők.

2017-ben az egyesület a névadó személyének és tevékenységének népszerűsitésén, kutatásán túl fellépett a gyűlöletbeszéd, a gyűlöletkeltés, az idegengyűlölet, valamint az antiszemitizmus és rasszizmus verbális megnyilvánulásai, cselekedetei kapcsán. Kiemelt feladatunk a Wallenberg nyomán országos vetélkedő, a nappali egyetemi képzésünk, az angol-magyar nyelvű kiállításunk bemutatása, valamint a különböző megemlékezéseknél a nemzeti emlékezet ébrentartását, a fiatalok ismereteinek bővítését és a témakörben folytatott széleskörű egyeztetéseket, vitákat.

Sikernek tartjuk rendezvényeinken tapasztalható érdeklődést, az aktivitást és az együttműködési készséget, mind a kormányzat, mind az állampolgárok részéről. A fentiek mellett sajnálatos tény, hogy növekszik az idegengyűlölet, a társadalmi megosztottság és a jövedelmi különbség, egyes társadalmi csoportok, rétegek leszakadása. Nyugtalansággal tölt el minket, hogy egyes kormányzati intézkedések nem csökkentik, inkább növelik a megosztottságot és félelmet.

A választások közeledtével a nézetkülönbségek felerősödhetnek és nem kellően átgondolt lépésekhez vezethetnek. Ilyeneknek gondoljuk az ellenségeskedést erősítő plakátokat, a minősítések megalapozottságának hiányát, a migráció és a menekültkérdés összemosását. Sokan ezen lépések miatt a politika és a demokrácia megkérdőjelezéséig is eljutnak. Sajnos az ellenségkeresés, a gyűlöletkeltés már a történelem különböző – nem túl dicsőséges – szakaszaiban is csak átmeneti”sikerekhez”vezetett. Egyesületünk – mint civil szervezet – számára elfogadhatatlanok a civil szervezetek korlátozására vonatkozó egyre szaporodó intézkedések.

Kezdjük az új évet az összefogást erősítő gesztusokkal, mind kormányzati, mind állampolgári részről. Ne hagyjuk a demokratikus jogaink korlátozását, az ezzel összefüggő kéréseket ne minősítsék nemzetmegosztó tetteknek, hanem társadalmi kommunikációs szükségletnek. Ne adjunk teret a szélsőségeknek, az nem erősíti, hanem gyengíti a közös gondolkodás és fellépés lehetőségét, hatékonyságát.

Raoul Wallenberg Egyesület elnöksége

 

Forrás: Raoul Wallenberg Egyesület

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.