Odút a fákra, madarat az odúba! - Civil Hírügynökség
hétfő, augusztus 20, 2018
Civil Hírügynökség

Odút a fákra, madarat az odúba!

erdo-180509

Május 10-én ünneplejük a Madarak és Fák Napját. Sajnos azonban nincs túl sok okunk az örömre: bár tölgyerdeink közül kerülnek ki legnagyobb biológiai sokféleségű szárazföldi élőhelyeink, egészségük mára drasztikusan leromlott.

Mindannyiunk kedvencei, a vadmacska, a mogyorós pele, a nagy fakopáncs és a vad orchidea-félék egyedszámai vészesen csökkennek ezekben az erdőkben, hiszen azok már nem tudnak számukra megfelelő otthont biztosítani. Partnereivel a WWF Magyarország azon dolgozik, hogy újra természetessé és élhetővé tegye ezeket az erdőket.

A tölgyerdők mindig is könnyen elérhető, nagy értékű, magas minőségű faanyagot biztosítottak, melyet a civilizálódó ember a történelem során úgy használt, hogy nem számolt a következményekkel. A nem fenntartható erdőgazdálkodás és a területhasználat jelentősen átalakították, rombolták ezeket az erdőket, és bár helyzetük korántsem ideális, szerencsére nincs minden veszve: leromlott állapotukon igyekszik változtatni a Life4Oak Forests projekt konzorcium nemzetközi partnersége. Céljuk a közösségi jelentőségű tölgyesek biológiai sokféleségének növelése, és olyan erdőművelési eljárások alkalmazása, melyek elősegítik az erdők “természetességének” javulását, élőhelykészletének gazdagodását.

A halott fákban is élet lakozik

Mára tölgyeseink a vágásos erdőgazdálkodás következtében egykorúak, homogén szerkezetűek lettek – hiányzik belőlük a változatosság -, ebből következően pedig az állatvilág tagjai sem találják bennük megfelelő élőhelyüket. Bár ezek az erdők laikus szemmel rendezettnek tűnhetnek, a természetes, egészséges erdő nem ilyen “kihalt”: fiatal, öreg, hajlott, sőt, már halott fák, sok cserje, kifordult gyökértányérok, odúk és tócsák összessége alkotják azt a környezetet, mely sok különleges, értékes állat- és növényfajnak nyújt menedéket.

Emberi beavatkozással a természetes erdőkért

“A Life4Oak Forests program keretében partnereinkkel közösen azért dolgozunk, hogy a Natura 2000 hálózathoz tartozó, közösségi jelentőségű tölgyes élőhelyek biológiai sokféleségének csökkenését megállítsuk – mondta Bódis Pál, a WWF Magyarország erdővédelmi projektvezetője. – Ezeket a degradációs folyamatokat úgy próbáljuk lassítani, illetve megállítani, hogy a projektterületeken olyan előremutató erdőművelési és élőhelykezelési eljárásokat alkalmazunk, melyek elősegítik az erdők szerkezetének összetettebbé válását és a fajgazdagság gyarapodását. Ezek segítségével olyan mikorélőhelyeket hozunk létre, melyek a speciális élőhelyigényű fajok – például holtfában élő rovarok vagy denevérek – számára nyújthatnak megfelelő környezetet. Egyes területeken az idegenhonos, intenzíven terjedő növényfajokat, az akácot, a bálványfát vagy az ostorfát is visszaszorítjuk, illetve vadvédelmi kerítésekkel támogatjuk az erdei ökoszisztéma természetes működését, az erdő regenerációját – fűzte hozzá.

“Bízunk benne, hogy a gyakorlatban végrehajtott élőhelymegőrzés és -fejlesztés meghozza gyümölcsét. Célunk nem kevesebb, mint hogy közös munkánk jó gyakorlatot, kiindulási alapot teremtsen ahhoz, hogy tölgyerdeink Magyarországon, esetleg szélesebb körben, Európában is természetesebbé váljanak, és fennmaradjanak a következő generációk számára. Szeretnénk, ha néhány év múlva a Madarak és Fák Napja valóban az erdő ünnepe lenne” – fogalmazott Bódis Pál.

Háttér
A Life4Oak Forests című projekt a LIFE Nature program keretében az Európai Unió támogatásával és a Földművelésügyi Minisztérium társfinanszírozásával valósul meg. A partnerségben részt vesznek a Bükki, a Duna-Ipoly és Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságok, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont, a WWF Magyarország, az Érmelléki Természetvédelmi és Turisztikai Egyesület, valamint az olasz Ente di gestione per i Parchi e la Biodiversita-Romagna természetvédelmi igazgatóság .

A 10 éves projekt során olyan egységes természetvédelmi erdőkezelési tevékenységeket tervezünk végrehajtani, melyek hozzájárulnak tölgyeseink természetesebbé, és ez által egészségesebbé válásához. A beavatkozások hatására bekövetkező erdőszerkezeti és összetételbeli változásokat a tudományos módszerekkel nyomon követjük és kiértékeljük. Vizsgálatainkba bevonjuk a növényzetet, a mikroélőhelyeket, és néhány “esernyőfajként” is jellemezhető állatfajt, vagy fajcsoportot is. Célunk, hogy a megvalósítás során szerzett tapasztalatokat összegezve olyan kezelési javaslatokat dolgozzunk ki, melyek szélesebb körben is alkalmazhatók a tölgyerdőkben végzett természetvédelmi erdőkezelés, vagy akár erdőgazdálkodás folyamán.

A május 9-i terepbejáráson megismert, a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben található garábi tölgyes első ránézésre átlagos, középkorú faállományban olyan újszerű, természetvédelmi kezelési tevékenység zajlik, amely eddig példa nélküli az országban. A terület a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében áll, melyen a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóintézettel való együttműködésben dolgozzák ki a megvalósítandó tevékenységeket.

A mintegy 25 hektáros mintaterületen a fő cél a tölgyes erdő természetességének növelése. A természetes erdőkárokat – például szélviharok, vagy más természeti események – és sérüléseket utánozva beavatkozásokkal gyorsabban kialakíthatóak a természetes erdőkben jellemző lékek, jelentősen növelhető az álló és fekvő holtfa mennyisége, sőt olyan, ún. mikroélőhelyek is létrehozhatók, mint a leváló fakéreg.

A mikroélőhelyek létrehozása a változatos térbeli és korszerkezet kialakításához is hozzájárul, amely az őshonos fafajok elegyességének a növelésével az erdő ellenállóképességét is jelentősen növeli. Az ilyen tölgyerdő jóval ellenállóbb az egyre gyakoribb természeti katasztrófák és a tömegszaporodásra hajlamos rovarok hatásaival szemben. Ezzel együtt célunk, hogy az egész világon, így Európában és hazánkban is tapasztalható biológiai sokféleség csökkenését hasonló kezelések kiterjesztésével a védett és Natura 2000 erdőkben megállítsuk.

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.