szerda, július 18, 2018
Civil Hírügynökség

Nőügyek, társadalmi problémák, megoldási stratégiák

nougyek-180517

A Friedrich-Ebert-Stiftung budapesti képviselete 2017 októbere és decembere között kutatást végzett Nőügyek 2018 Társadalmi problémák és megoldási stratégiák címmel a Závecz Research intézet közreműködésével. A kutatás eredményeit összefoglaló kötetet 2018. május 17-én mutatta be Kováts Eszter, a FES Nemek közötti igazságosság Kelet-Közép-Európában című programjának vezetője és Gregor Anikó, szociológus, az ELTE TáTK egyetemi adjunktusa.

A szerzők elmondták, hogy a fókuszcsoportos beszélgetések és a kérdőíves kutatás egyik legszembetűnőbb eredménye, hogy szociális ellátórendszerek és megfelelő segítség hiányában legtöbbször családon belül kell megoldani a fogyatékosok, betegek, idősek gondozását. Ezzel a feladattal a nők teljesen magukra maradnak, sokszor egészséges gyerekeik ellátása mellett, miközben fizetett munkát is kell végezniük.

A fókuszcsopotos beszélgetések során a résztvevők a munkahelyi körülményeket mindenhol nagyon kemény szavakkal írták le: kiszipolyozás, kizsákmányolás, rabszolgaság. A munka világa az egyik legproblematikusabb terület, ahol a nők minden életszakaszban tapasztalnak hátrányos megkülönböztetést.

A szerzők megállapították, hogy nem elégségesek azok a törekvések, amelyek pusztán a családon belüli férfi–nő viszonyok egyenlősítésével próbálják feloldani a fizetett munka és a gondoskodás feszültségét. Minthogy nem adottak a gondoskodás rendszerszintű feltételei, így ez a probléma nem oldható meg pusztán a családon belüli munkamegosztás átstrukturálásával.

Kováts Eszter és Gregor Anikó javaslataik között megfogalmazták, hogy a kimondottan nőjogi szerveződéseknek célszerű lenne szorosabb együttműködést kiépíteniük azokkal a mozgalmakkal, amelyek enyhíthetnek a gondoskodás és a munka összeegyeztetésének feszültségein: a szakszervezetekkel, a fogyatékos gyereket nevelő anyák, nőközpontú szülési ellátásért küzdők, ápolónők, bölcsődei dolgozók mozgalmaival.
Szerintük azt is át kell gondolni, hogy valóban a női emancipáció terepe-e a munkavállalás.

Miközben a nők elemi érdeke az anyagi függetlenség, azt is látjuk, hogy a jelenlegi munkaerő-piaci környezetben a legtöbb nőnek a munka világa – ha egyáltalán részesévé tud válni – nem az önkiteljesítés terepe.
A kutatásban résztvevő nők a problémákat nem a férfiakkal antagonizáló nyelven fogalmazzák meg. A kutatók számára úgy tűnt, hogy a “nemek harca”-szembeállításra Magyarországon nincs kereslet.

A szerzők elmondták: munkájuk nem igazolta vissza azt az elterjedt nézetet, miszerint “a magyar nép paternalista”. Sokkal inkább a kisközösségi szerveződésekben hisznek, és azokban látnak értéket. Mindezt tekinthetjük az állammal szembeni bizalmatlanság aggasztó tünetének, de akár a kisközösségi cselekvés, az NGO-któl független civil önszerveződés reménykeltő alapjának is.

A rendezvényen politikusok is kifejtették álláspontjukat. A panelbeszélgetésben az LMP-t Szél Bernadett társelnök képviselte, akit a kutatás résztvevői leggyakrabban neveztek meg olyan közéleti szereplőként, aki elkötelezett a nők helyzetének javítása mellett. Véleménye szerint ez a munka fontos visszajelzés arról, hogy milyen problémákkal is szembesülnek a nők nap, mint nap. Az LMP-s vezető úgy gondolja: tény, hogy ma a családról való gondoskodás és a munka közti feszültség, a nők ebből fakadó hátrányai nem jelennek meg kellő súllyal a politikai vitákban. Ez a kutatás pártját megerősíti abban, hogy tovább kell menni az úton, amelyen már évek óta járnak: újabb és újabb javaslatokat kell tenni a kisgyermeket nevelők, az egyedülálló szülők, a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelők és az idős, beteg családtagjukat ápolók javítása érdekében. A gondoskodás ugyanis nem a családok magánügye, hanem közügy.

A nőket egyenrangú állampolgárként kell elismernie a kormánynak és a kormányfőnek is – állítja Bangóné Borbély Ildikó. Az MSZP lemondott elnökségének tagja szerint ennek feltétele, hogy javítsák a jellemzően nők által végzett gondoskodói munkakörök bérezését, küszöböljék ki a jól keresőket előnyökhöz juttató családtámogatási rendszer igazságtalanságait. Komplex módon – például részmunkaidős munkakörökkel, a gyermekintézmények fejlesztésével- kell elősegíteni a női munkavállalást és kiemelten kell segíteni a gyermekeiket egyedül nevelő szülőket. A szocialista politikus nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a kormány végre vállalja fel a küzdelmet a családon belüli erőszak ellen.

Hegyesi Beátának, a Párbeszéd elnökségi tagjának meggyőződése, hogy az élet minden területén szükség van mindkét nemre: a csecsemőgondozástól az állam vezetéséig, a nagyvállalatok irányításától a háztartási munkáig nincs olyan tevékenység, ahol ne lenne jótékony hatása, ha a mainál kiegyenlítettebbek lennének a viszonyok.

Az esélyegyenlőségi és családvédelmi szakpolitikus megállapítása szerint a kutatás sok új és hasznos információval szolgál, megoldási javaslatai nem csak a politikai pártoknak, hanem az egész magyar társadalomnak szólnak.

A Fidesz a panelbeszélgetésre szóló meghívást elhárította.

 

Forrás: Friedrich Ebert Stiftung Alapítvány

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.