péntek, október 19, 2018
Civil Hírügynökség

Nem regisztrál, inkább bíróságra megy

amnesty-170629

Az Amnesty International Magyarország nem fog eleget tenni A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról elnevezésű törvény előírásainak, és megtagadja a külföldről támogatott szervezetként való regisztrációt. A döntést az Amnesty International Magyarország egyesület tagjai hozták meg rendkívüli közgyűlésükön – tudatta a szervezet.

„Nem teszünk eleget a jogsértő törvény előírásainak, és minden lehetséges törvényes lehetőségünket ki fogjuk használni, hogy az igazunknak érvényt szerezzünk. Ellentétben a kormánnyal, mi hiszünk a transzparens és demokratikus döntéshozatalban, ezért a törvény elfogadása után az egyesület elnöksége azonnal összehívott egy rendkívüli közgyűlést, hogy a tagság személyesen dönthessen a kérdésben” – mondta Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

„Az Amnesty International a világ minden táján a hatályos jogszabályoknak megfelelően működik. 1990 óta ez lesz az első törvény Magyarországon, aminek a betartását tudatosan megtagadjuk. Azt gondoljuk, hogy a kormány átlépett egy határt, és nem hagyott más lehetőséget a számunkra, mint a polgári engedetlenséget választani” – tette hozzá az igazgató. Közölte: a szerintük alapvető emberi jogokat – köztük az egyesüléshez és személyes adatok védelméhez való jogot – sértő törvénnyel szemben alkotmányjogi panasszal élnek az Alkotmánybíróságon, és beadvánnyal fordulnak az Emberi Jogok Európai Bíróságához is.

“Egyúttal bejelentjük, hogy kilépünk az Emberi Jogi Munkacsoportból, amelynek 2012 óta voltunk a tagjai. A Norvég Civil Támogatási Alap körül kialakult kormányzati lejáratókampány idején – amikor több civil szervezet is otthagyta a fórumot – még azon az állásponton voltunk, hogy maradnunk kell, mert minden esélyt meg kell ragadni, hogy egyeztetni tudjunk a döntéshozókkal. Azóta sajnos teljesen világossá vált, hogy a magyar kormány nem kíván normális szakmai párbeszédet fenntartani a független magyar civilekkel, sőt kifejezetten abban érdekelt, hogy ezek a szervezetek eltűnjenek, ezért a továbbiakban nem veszünk részt a Munkacsoportban” – tudatta az egyesület igazgatója. Ugyanakkor jelezte: elkötelezettek abban, hogy Magyarországon maradjanak, és folytassák a munkájukat.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ egyetlen mondatos közleménnyel reagált az egyesület véleményére. Mindössze annyit írtak: Magyarországon a Soros szervezeteknek is be kell tartani a törvényeket.

 

Forrás: inforadio.hu

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.