vasárnap, október 21, 2018
Civil Hírügynökség

Nem elég a tiltás, intézményrendszeri újjáépítés és több forrás kell a drogügynek

A szakmai szervezetek azt kérik a politikai döntéshozóktól, hogy ne tudják le a designer drogokkal kapcsolatos kötelezettségeiket az új szerek betiltásával – hanem gondoskodjanak a megelőzés, a kezelés és az ártalomcsökkentés intézményeinek újjáépítéséről és forrásainak biztosításáról.

Az addiktológiai ellátórendszer nincs felkészítve a designer szerhasználók tömegeire. Sok szakmai szervezet és intézmény teljes létbizonytalanságban vagy megszűnőben van, holott az új típusú szerek meghatározóak lettek a kábítószerpiacon. A civilek teljes paradigmaváltást sürgetnek a hazai drogpolitikában, és azt követelik, hogy a nemzeti háttérintézmények végezzék a munkájukat.
A nemzeti drogkoordinátor idénre egy milliárd, jövőre másfél milliárd forinttal remél többet a drogügynek, de ígérni nem tud semmit, mondván, nem rajta múlik. A szakemberek szerint a designer drogokkal kapcsolatos problémák egyre fiatalabb generációkat fenyegetnek, ezért szükség lenne a jelenleg hiányzó ifjúsági- és gyermekaddiktológiai intézmények létrehozására. Különös figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű településekre, ahol a nyomor és kirekesztettség miatt a fiatalok fokozott veszélynek vannak kitéve. Itt elsősorban könnyen elérhető mobil szolgáltatásokra és a helyi közösség intenzív bevonására van szükség, őket a helyi sajátosságokat figyelembe vevő célzott és javallott megelőzési programokkal kell elérni.
Aggasztó, hogy miközben az elmúlt években megduplázódott a hepatitis C fertőzött drogfogyasztók aránya, a tűcsere programok egyre kevesebb embert érnek el. A kormánynak gondoskodnia kell mind a tűcserék, mind a fiatalokat a szórakozóhelyeken megkereső ártalomcsökkentő programok kiterjesztéséről. Mindezen célok csak úgy valósulhatnak meg, ha csökken a területen a szakemberhiány, ehhez nem csak képzésekre és bérfejlesztésre, de arra is szükség van, hogy a kormány konstruktív párbeszédet folytasson a szakmai szervezetekkel. Elfogadhatatlan, hogy a területért felelős döntéshozók rendszeresen elutasítják a szakmai fórumokon való részvételt. Ugyanakkor a drogszakmai ernyőszervezetek által tavaly létrehozott Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület, egy átgondolt és helyzetadekvát drogpolitikai megújulás esetén, továbbra is felajánlja együttműködését. A négy nagy drogszakmai ernyőszervezet (Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége, Ártalomcsökkentők Országos Szakmai Egyesülete, Magyar Drogterápiás és Rehabilitációs Intézetek Szövetsége, Magyar Addiktológiai Társaság) találkozóján, a június 11-i Herbál Para c. civil fórumon a szakemberek saját tapasztalataikra épülő, ún. élő jelentést, szubjektív helyzetértékelést készítettek, amelynek írott változatát hamarosan nyilvánosságra hozza. Az óriási civil érdeklődés mellett megtartott konferenciáról készült beszámolónkat itt olvashatják.

Forrás: madaszsz.hu

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.