hétfő, szeptember 24, 2018
Civil Hírügynökség

Mozgáskorlátozott emberek az önálló lakhatásért

onalloan-170306

Képzeld el, hogy megszabják neked, mikor kelj fel, feküdj le, kivel lakjál egy szobában, mikor és hova mehetsz és meddig. Pedig már rég nem vagy gyerek, és bűnt sem követtél el. Akkor ilyen nincs! – mondod. Mégis, ma Magyarországon több ezer ember él ilyen körülmények között és az egyetlen ’bűnük’ az, hogy fogyatékkal élnek.

Azt mondják, azért van erre szükség, mert nem önellátók. És erre való hivatkozással az önrendelkezési jogukat is megvonják. Ezért indítottuk el az Önállóan lakni – Közösségben élni részvételi akciókutatást. A csoportban tíz mozgássérült és négy szövetséges aktivista kutatja azt a kérdést, hogy „Mi kell ahhoz, hogy mi, mozgáskorlátozott emberek is önállóan élhessünk?” A kutatócsoport nemcsak feltérképezi a jelenlegi helyzetet, hanem meg is akarja változtatni azt.

Az Önállóan lakni – közösségben élni csapat tagjaiként azon dolgozunk, hogy felmérjük, mi kell ahhoz, hogy ma Magyarországon egy mozgáskorlátozott ember önállóan élhessen. Reményeink szerint ez a munka nemcsak a mozgáskorlátozottak, hanem más fogyatékos emberek számára is hasznos eredményekkel szolgál. A mozgássérült résztvevők számára ez a kérdés létfontosságú és életük során mindegyikünk akár többször is szembekerült ezzel a problémával. A kutatás során az érintettek és szakemberek körében végzünk széleskörű felmérést kérdőívek, interjúk és adatkérések formájában.

„Erre a kutatásra nem elsősorban azért van szükség, mert nincsenek jogaink (hiszen papíron rengeteg minden le van írva), hanem azért, mert ezek a jogok vagy csak papíron léteznek, vagy egyáltalán nem azt tükrözik, ami számunkra valóban szükséges” – mondja Turi Zsuzsanna, az Önállóan lakni kutatócsapat tagja.

A részvételi akciókutatás annyiban különbözik minden más kutatástól, hogy nem fentről lefelé, vagyis a tudomány elefántcsonttornyából vizsgálunk egy kérdést, hanem maguk az érintettek azok, akik a kérdéseket felteszik és közösen keresik rá a válaszokat is. Ráadásul mi nem elégszünk meg azzal, ha valami igazságtalanságot találunk a világban, hanem és meg is akarjuk változtatni azt, amit problémának látunk.

A kutatást 2016 szeptemberében kezdtük és 2017 nyarán fejezzük be. Ahhoz, hogy minél szélesebb körben tudjunk információkat szerezni és az eredményeinket a lehető legtöbb emberhez el tudjuk juttatni, közösségi adománygyűjtést indítottunk az Adjuk Össze! oldalán : http://www.adjukossze.hu/kezdemenyezes/Onalloan_lakni___kozossegben_elni .

Hitvallásunkat a Közélet Iskolája oldalán olvashatja el: „A Mi utunk” (http://www.kozeletiskolaja.hu/post/onalloan-lakni-kozossegben-elni-a-mi-utunk )

További információ a Facebook oldalunkon érhető el: https://www.facebook.com/%C3%96n%C3%A1ll%C3%B3an-lakni-k%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9gben-%C3%A9lni-1288872554490925/

———

Közélet Iskolája: http://www.kozeletiskolaja.hu/
Közélet Iskolája a Facebookon: https://www.facebook.com/KozeletIskolaja
Aktuális kurzusaink: http://www.kozeletiskolaja.hu/page/aktualis-kurzusok

A Közélet Iskolája célja, hogy olyan hosszú távon fenntartható, pénzügyileg független szervezetként működjünk, amely erősíti a magyarországi társadalmi mozgalmakat és ahol minden dolgozó, kutató és résztvevő jogai maradéktalanul érvényesülnek. Ennek érdekében a Te támogatásodra is szükségünk van! Részletes információk a támogatási lehetőségekről

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.