hétfő, október 23, 2017
Civil Hírügynökség

Mitől élhetőbb egy település?

Civil-Konferencia-170927

Annál élhetőbb egy település és működőképesebb egy önkormányzat, minél több civil szervezet egészíti ki, segíti tevékenységét – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára Lajosmizsén, a IV. Kárpát-medencei civil konferencián.

Fülöp Attila kiemelte: míg 2010-ben még 144 milliárd forint volt a civil szervezeteknek juttatott állami támogatás, 2015-ben már 202 milliárd forint. Ezzel párhuzamosan a magántámogatásuk is nőtt, összességében a saját bevételeikkel együtt mintegy 577 milliárd forintból gazdálkodnak.

A civil szervezetek tevékenységével kapcsolatosan elmondta: a legtöbb szervezet oktatással, kultúrával, sporttal és szabadidővel foglalkozik, politikával és érdekképviselettel mindössze 1,5 százalékuk.

Beszélt arról is, hogy Magyarországon jelenleg mintegy 62 ezer civil szervezet működik egyesületi vagy alapítványi keretek között. A többségük, mintegy egyharmaduk Budapesten, Pest megyében tevékenykedik. A személyi jövedelemadó egy százalékát gyűjtők száma évente 25-28 ezer, a Nemzeti Együttműködési Alapnak, a kisebb civil szervezeteket támogató szervezetnek pedig évente 16 ezer pályázója van. Utalt arra, hogy az alap évi költségvetését az az összeg adja, amit az adózók a személyi jövedelemadó egy százalékaként felajánlhattak volna, de nem tették meg.

A minden megyében található civil információs centrumokról elmondta: ezeknek kötelességük térítésmentes segítséget, pályázati vagy jogi tanácsadást nyújtani a megyében működő civil szervezeteknek.

Fülöp Attila hangsúlyozta: az anyagi támogatások mellett a magyar kormány jogszabályi módosításokkal is igyekszik megkönnyíteni a civil szervezetek adminisztrációs terheit. Ezen kívül elkészültek azok a mintaokiratok is, amelyeket ezentúl egységesen, minden megyében alkalmazhatnak a bíróságok.

Az átláthatóságról szóló törvény kapcsán megjegyezte, ennek lényege mindössze annyi, hogy azoknak a szervezeteknek, amelyek 7,2 millió forintot meghaladó támogatást kapnak külföldről, bírósági bejelentési és beszámolási kötelezettségük van. A Civil Információs Portálon ebből kifolyólag jelenleg 45 szervezet van feltüntetve.

A határon túli szervezetek lehetőségeiről a helyettes államtitkár elmondta: a jövőben önállóan is beadhatnak szakmai pályázatot mindazok az egyesületek, alapítványok, amelyeknek társpályázóként korábban már volt nyertes pályázatuk. Tavaly egyébként mintegy 150 olyan pályázat volt, amit egy magyar civil szervezet és egy határon túli közösen adott be.

Závogyán Magdolna, az Emmi kultúráért felelős helyettes államtitkára előadásában elmondta: alapvetően az ember családhoz, közösséghez vagy akár a nemzethez való viszonyulását a kulturális identitása és a kulturális szokásai határozzák meg. Ez a fajta háló azonban a Kárpát-medence egyes területein lazulni, más részein ugyanakkor megszűnni látszik.

Beszámolt arról is, hogy egy kutatás eredményeként kiderült, valójában ott érzik jobban magukat az emberek, ahol aktív közösségek vannak, és nem feltétlenül a gazdaságilag jobb körülmények között működő településeken. A legfontosabb megtartó erő a család, az oktatás és a kultúra – tette hozzá.

Mint mondta, a nemzeti közösség reprodukciója csak úgy valósulhat meg, ha olyan területekre összpontosít a nemzetpolitika, ahol jól szervezett intézményhálózat van, és ahol az emberek egész életük során kapcsolatban maradnak a magyar nyelvvel és kultúrával. Éppen ezért a kulturális alapellátás célja, hogy megfelelő kínálatú és minőségű művelődési lehetőségek álljanak rendelkezésre. Kiemelte: a külhoniak tekintetében a kormány igyekszik minden olyan körülményt biztosítani az egyén és a közösség számára, ami létfontosságú ahhoz, hogy a magyar nyelv és a kultúra keretei között megmaradjanak. Hangsúlyozta: a kultúráért felelős államtitkárság a külhoni magyar kultúra céljaira ebben az évben mintegy 110 millió forintot biztosított. A közművelődés vonatkozásában két intézményének, a Nemzeti Művelődési Intézetnek és a Hagyományok Házának pedig a külhoni magyarság szakmai feladatainak segítése és az együttműködés ápolása is a feladatai közé tartozik.

Molnár Beáta, a szervező Jász-Nagykun-Szolnok megyei civil információs centrumot működtető Contact Mentálhigiénés Konzultációs Szövetség elnöke elmondta: a konferenciára Ukrajnából, Szlovákiából, Romániából, Szlovéniából és Magyarországról érkeztek úgynevezett ernyőszervezetek képviselői.

A centrumok szerepéről szólva kiemelte: nemcsak a külhoni kapcsolatok építése és ápolása tartozik a feladataik közé, hanem a pályázati lehetőségek felkutatása és a külhoni magyarsággal való együttműködés kiterjesztése is. A konferenciák tematikája évente változik, így az elmúlt évi gazdasági témák után ezúttal a kultúra a kapcsolódási pont, hiszen a kultúra és az identitás szerepe meghatározó a külhoni magyarság megmaradásában – mondta.

 

Forrás: kormany.hu

Friss műsorok

Comments are closed.