kedd, október 16, 2018
Civil Hírügynökség

„Miért cél az, hogy a gyerekeket elvegyék tőlünk?”

kilakoltatasEllen-180212

Az AVM törvénymódosítást kezdeményez a gyermekes családok kilakoltatása ellen.

A Város Mindenkié (AVM) februárban kampányt indított azért, hogy törvény garantálja Magyarországon, hogy gyerekes családok soha többé ne kerülhessenek az utcára kilakoltatás következtében. A kőbányai önkormányzat által lebontásra ítélt Bihari utcai lakóház udvarán tartott sajtótájékoztatón a csoport bejelentette, hogy az Együtt, az LMP és a Párbeszéd képviselői 2018. február 12-én a parlament elé terjesztik az AVM törvénymódosító javaslatát. A törvénymódosítás gyorsított eljárásban való tárgyalásáról a házbizottsága február 14-én szerdán dönt.

Az önkormányzati törvény szerint a helyi önkormányzatok kötelező feladata a hajléktalanság megelőzése, a gyermekvédelmi törvény pedig egyértelműen tiltja, hogy „gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt” válasszanak el a szüleiktől. Ennek ellenére, a jelenlegi jogszabályok nem garantálják a kilakoltatás által fenyegetett vagy már kilakoltatott családok elhelyezését. A gyermekes családok kilakoltatása vagy hajléktalansága így rendszeresen a családok hatósági szétszakítását eredményezi, ahogyan arra egy friss ombudsmani jelentés is rámutatott.

Tóth Fanni, az AVM aktivistája a sajtótájékoztatón elmondta, az Együtt, az LMP és a Párbeszéd parlamenti képviselői – a Momentum támogatásával – azért terjesztik az Országgyűlés elé az AVM törvénymódosító javaslatát, hogy „az egész országban véget vessünk a gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatásának, hajléktalanná válásának és ebből következő szétszakadásának.”

A törvénymódosítás előírja, hogy a települési önkormányzatoknak kötelezettsége elhelyezést biztosítani a kilakoltatás által fenyegetett vagy lakhatásukat elvesztett helyi kötődésű gyermekes családoknak, önkormányzati bérlakások és lakáshiteles ügyek esetében pedig már a kilakoltatás bírósági elrendelését is megtiltja abban az esetben, ha az gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatásához vezetne.

A sajtótájékoztatón beszédet mondott Baranyi Nikolett, a Bihari utcai önkormányzati lakóház egyik lakója is, akit a kőbányai önkormányzat a téli kilakoltatási moratórium megsértésével akart januárban kilakoltatni, négy gyermekével együtt. „Nem tudom, hogy miért cél az, hogy a gyerekeket elvegyék tőlünk?” – nyilatkozta a sajtónak, utalva rá, hogy a Bihari utcai lakóházból továbbra is többeket fenyeget az elhelyezés nélküli kilakoltatás.

A sajtótájékoztatón felszólalt továbbá a kampányhoz csatlakozó pártok képviseletében Demeter Márta (LMP), Dukán András Ferenc (Momentum), Juhász Péter (Együtt) és Szabó Tímea (Párbeszéd).

Noha a parlament tavaszi ülésszaka igen rövid lesz, ahogyan arra Tóth Fanni (AVM) felhívta a figyelmet, a téli kilakoltatási moratórium álságos és elégtelen meghosszabbításáról szóló törvénymódosítás elfogadására is elegendő volt egy hét. „Ha a kormánypárt a jó oldalra áll, nem pedig a gyermekes családok kilakoltatásának a pártjára, akkor megoldható, hogy a parlament még a téli kilakoltatási moratórium lejárta előtt elfogadja törvényjavaslatot”.

Ennek érdekében Szél Bernadett, az LMP frakcióvezetője a Házbizottság február 14-i ülésén kezdeményezni fogja a törvénymódosítás gyorsított eljárásban való tárgyalását. Az AVM aznap 14 órától a Kossuth téren várja a házbizottság döntését, 14.30-tól pedig Szél Bernadettel együtt sajtótájékoztatót tart az ügyben.

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.