hétfő, július 23, 2018
Civil Hírügynökség

Mérföldkő a Belize Korallzátony és tengereink védelmében

Laughing Bird Caye, Belize

A múlt hét végén Belize kormánya végre bejelentette: szigorú jogszabályokat vezet be annak érdekében, hogy tartósan felfüggesszék az olajfúrással kapcsolatos tevékenységeket az UNESCO Világörökség részét képező Belize Korallzátony közelében.

A döntést a WWF és a Belize-i Koalíció a Természeti Örökségek Megmentéséért (Belize Coalition to Save Our Natural Heritage) is üdvözli, ez ugyanis mérföldkőnek számít mind a nyugati félteke legnagyobb korallzátonya, mind a tengeri élővilág globális szintű megóvásában. Az olajkutatás megállítására irányuló törvényjavaslatot várhatóan az ország következő, 2017. novemberi parlamenti ülésén fogják elfogadni.

“A természet egyre nagyobb nyomás alatt van, és példátlanul gyors ütemben pusztul, így lassan kezdjük felismerni, hogy saját gazdaságunkhoz és jólétünkhöz is nélkülözhetetlen. A belize-i kormány elkötelezettsége a korallzátony védelme mellett példamutató: égető szükség van az ilyen vezetőkre ahhoz, hogy megóvjuk bolygónk óceánjait, valamint legtermékenyebb, mégis rendkívül sérülékeny helyszíneit ” – mondta Marco Lambertini, a WWF nemzetközi főigazgatója.

A Belize Korallzátony 1996-ban került fel az UNESCO világörökségi listájára. A természetvédelmi terület közel 1400 fajnak ad otthont, és a belize-i lakosság felének megélhetése függ tőle. 2016-ban nemzeti és globális szintű felháborodást keltett, amikor bejelentették, hogy a területtől egy kilométerre engedélyezik a szeizmikus tesztelést. Ezt a civil lakosság, a társadalmi és természetvédelmi szervezetek összehangolt tiltakozó akcióját követően – melybe egy petícióval a magyar lakosság is bekapcsolódhatott – felfüggesztették.

A kőolajkutatás a tengeri élővilágra és a Karib-tenger partján fekvő ország lakosságára nézve is felbecsülhetetlen károkat okozhat. A zátonyhoz kapcsolódó turizmus és halászat mintegy 190 ezer ember megélhetéséhez járul hozzá.

A WWF idén júniusban közzétett felmérése rávilágított, hogy a korallzátonyt az olajfúrás és a part menti építkezések is súlyosan veszélyeztetik. Bár a tengeri olajkitermelés tilalma jelentős előrehaladás lenne a térség védelme érdekében, további sürgős intézkedésre van szükség – többek között meg kell erősíteni a mangrove-erdők használatának szabályozását, valamint korlátozni kell a világörökségi helyszínen található állami földterületek értékesítését.

A WWF egyik korábbi nemzetközi tanulmánya szerint a Földön található természeti és vegyes világörökségi helyszínek közel felét veszélyeztetik különböző beruházások és ipari tevékenységek. Erről ide kattintva (http://wwf.hu/archivum/2016ev/1/vilagoroksegunk-veszelyben ) olvashat bővebben.

A belize-i olajfúrással kapcsolatos tevékenységek előzményeiről itt olvashat bővebben:

Olajfúrás Belize-ben?
Nem fúrnak Belize-ben!

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.