kedd, október 16, 2018
Civil Hírügynökség

Mennyire tudatos kutyatartók a magyarok?

kutya-160128

Kutyát többnyire ismerőstől veszünk, de a menhelyi örökbefogadás sem áll tőlünk messze.

A magyar lakosság szereti a kutyákat, többségünk tartott már valaha kutyát vagy szeretne (65%), és sokan jelenleg is tartanak kutyát (41%). Ezzel összecseng, hogy közel háromnegyedünk nagy problémának érzékeli, hogy sok a kóbor kutya Magyarországon, és a menhelyeknek nincs elég kapacitásuk arra, hogy mindet befogadják – derül ki a Cofidis Hitel Monitor országos reprezentatív kutatás friss adataiból.

Ugyan 10-ből csak egy kutya kerül menhelyről a gazdájához, mégis van egy erős szándék a potenciális kutyatartók többségében (60%) a menhelyről való befogadás irányába. A kutyatartás költségeit is elég pontosan látjuk, és határozott elképzeléseink vannak a felelős állattartás kritériumairól is.

Honnan érkezik a kutya a családba?
Kijelenthetjük, hogy a magyar egy kutyás nemzet: a lakosság hattizedének volt már valaha kutyája, tízből négyen pedig jelenleg is tartanak otthonukban kutyát. Az esetek felében a kedvenc ismerőstől került az új gazdikhoz (53%), ezt követi a hivatalos vagy nem hivatalos tenyésztőtől vásárlás (16-16%), a menhelyről történő örökbefogadás (11%) nem igazán jellemző ránk. Érdekes eredményt hozott az a kérdés, hogy honnan hoznának el szívesen az emberek kutyát: 60 százalék jelölte a menhelyi lehetőséget, ami azt mutatja, hogy legbelül az örökbefogadás felé is húz a szívünk. A lakosság nagy része (72%) tisztán látja, hogy nagy problémát jelent itthon a sok elhagyott, kóbor kutya és a menhelyek nem tudják mind befogadni.

A Cofidis Magyarország, mint felelős állattartás mellett elkötelezett vállalat felismerte a menhelyen élő kutyák helyzetének súlyosságát, ezért 2017 decemberében összefogott a Hangya Közösséggel és a Fáztál Te már igazán? közös jótékonysági akciójuk keretében a lakossággal együtt összesen 3 200 000 forinttal támogatta a menhelyeket, ami 85 hőszigetelt kutyaházat jelentett fedél nélkül, menhelyen élő kutyáknak.

Milyen kutyát tartanánk szívesen?
A potenciális kutyatartók elsősorban olyan négylábút választanának, akiből igazi társ, családtag válhat (89%), gyerek mellett is tartható (79%), fiatal és könnyen tanítható legyen (68%). A kutya mozgásigénye is kiemelkedően fontos szempont (75%), ahogy az is, jó házőrző válhasson (62%) belőle, és a kutya mérete a többség számára (60%) szintén fontos tényező. Ugyanakkor a kutya neme (47%), az, hogy lakásban is tartható-e (36%), illetve, hogy törzskönyvezett (30%) és fajtatiszta-e (25%), nem igazán döntő szempont a kiválasztásnál.

Mennyibe kerül egy kutya?
A potenciális kutyavásárlók átlagosan 35 ezer forintért vásárolnának kutyát, a legtöbben 10-20 ezer forint közötti összeget hajlandóak a kutya vételárára költeni. Az egyszeri költségek vizsgálatán túl a kutatás arra is rávilágított, hogy milyen havi és éves költségekkel jár a kutyatartás a magyarok szerint. A lakosság meglátása szerint egy kutya táplálása havonta átlagosan 7500 forintba kerül. A felszerelések, higiéniai ellátás, általános orvosi költségek kb. 10-10 ezer forintot emésztenek fel éves szinten. A mikrochip beültetés és ivartalanítás nem viseli meg a pénztárcájukat, hiszen ezekre egyszeri alkalommal kell költeniük és összesen 20 ezer forintba kerülnek.

Az állatvédő szakértők szerint viszont hajlamos a lakosság alábecsülni, hogy a kutyatartás a havi költségeken kívül egyéb, váratlan kiadásokkal is járhat, ami megterhelheti a családi kasszát. „Számítani kell a rendkívüli kiadásokra is. Egy-egy műtét ára 50.000 – 100.000 Ft is lehet, ami eredhet a kutya életkorából vagy egy betegségből, balesetből is. Sajnos a belterjes, ismeretlen genetikával rendelkező szaporulatok miatt is egyre több a beteg kutya” – mondta el Wieden Kriszta, a Hangya Közösség vezetője.

Mit gondolunk az örökbefogadásról?
A potenciális kutyatartók valamivel több, mint a fele (60%) nyitott az örökbefogadásra, de javuló tendenciát mutat, hogy számos pozitív érvet tudtak felsorakoztatni mellette. Az emberek érzékelték: az örökbefogadás egy olyan lehetőség, amivel segíthetnek egy kiszolgáltatott élőlényen (91%), és felléphetnek a felelőtlen kutyaszaporítás (75%) és a kóbor kutyák problémája ellen (82%). A legtöbben azt is tisztán látják, hogy a menhelyi kutyák állatorvosi vizsgálaton esnek át, beoltva és chippel ellátva adják át őket (75%), ráadásul úgy vélik több szeretetet képesek adni (65%), mint más kutyatársuk.

Mégis, a lehetséges gazdikat sok tényező eltéríti az örökbefogadástól: attól félnek, hogy a kutya nehezen kezelhető, idomítható (60%), illetve, hogy agresszív lehet (56%), idősebb, így már nem lehet velük olyan sok időt együtt tölteni (50%), illetve, hogy a kutya nem tudná megszokni az új az új családját (57%), lakóhelyét (49%). Sokan attól is tartanának, hogy a kutyának fizikai vagy lelki sérülései lehetnek (48%), és hogy nehézséget jelentene az ilyen kutyák speciális igényeire figyelni (44%). A menhelyi örökbefogadás menetét kevesen tartják bonyolultnak (23%)

Kutyatartás = felelősség
A magyarok elsősorban a saját hely biztosítását (95%) és a kutya zárt helyen tartását (89%) várják el a felelős kutyatartóktól, valamint, hogy a gazdik családtagként tekintsenek a kutyára (87%) és odafigyeljenek a négylábú fajtájának megfelelő egészségügyi és lelki szükségleteire is (87%). A napi szintű foglalkozás (84%) és a megfelelő táplálás (72%) szintén jelentős helyen szerepelnek. A lista legvégén az ivartalanítás foglal helyet, ezt nem tartja olyan fontosnak a lakosság (54%). Mindezek ellenére a válaszadók háromnegyede mégis úgy véli, az ivartalanítás elmaradása hozzájárul ahhoz, hogy sok a kóbor kutya itthon.

 

Forrás: cofidishitelmonitor.hu

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.