hétfő, szeptember 24, 2018
Civil Hírügynökség

Melyik kukába dobd a tejes dobozt?

hulladekGyujtoKontener-171128

A szelektív hulladékgyűjtés teljesen világos, amikor a PET-palackokat vagy az újságpapírokat válogatja külön az ember, a háztartásban viszont nap mint nap rengeteg olyan hulladék keletkezik, amiről nem könnyű eldönteni, melyik kukába kell dobni.

Az egyik ilyen kérdéses, nagy mennyiségben összegyűlő anyag a többrétegű italos kartondoboz: ez ugyanis nagyrészt papír, de alumíniumot és műanyagot is tartalmazhat. Bár sokan naponta találkoznak vele, mégsem egyértelmű, hogy hova kell dobni.

Nem egységes a gyűjtés

Az italos dobozok gyűjtőládája nem egységes a fővárosban és vidéken, ezért nagyon fontos megnézni a kuka oldalán található útmutatást, ami világosan jelzi, hogy melyik ládába mi helyezhető. Budapesten és Győrben például a kék papírgyűjtőkbe kell dobni, az ország többi vidékén viszont a sárga műanyaggyűjtőkbe.

A téma már csak azért is lényeges, mert, bár a tudatosság egyre inkább növekszik, a KSH kimutatásai szerint Magyarországon egyelőre a lakossági hulladék mindössze 10%-át gyűjtik szelektíven, az összes italos kartonnak pedig csak a 22%-át. Ennek elkülönítése a többi szeméttől pedig a háztartásokban is könnyen megoldható.

Milyen anyagból van?

A terméken egyébként a gyártónak fel kell tüntetnie azt, hogy a csomagolás milyen anyagból készült, és miként lehet gyűjteni azt, ezért bizonytalanság esetén érdemes a dobozokat is megvizsgálni. Bár gyűjtőládától is függ, általában az italos doboz műanyagkupakos részét jobb eltávolítani a dobozról.

További problémát jelent a gyűjtés során az, hogy a szemét gyakran szennyezett állapotban kerül a ládákba. Pedig az italos kartonok és a műanyagdobozok kiöblítése a hatékony újrahasznosítás szempontjából kulcsfontosságú.

Tényleg újrahasznosítják?

A nagybani gyűjtés módszere sokat változott az idők folyamán: akadnak olyan országok, ahol külön autóban, de nálunk jellemzően egy autóban, több külön rekeszben gyűjtik be a ládák tartalmát. Bár természetesen utólagosan is szelektálni kell a nem odaillő anyagokat, amiket aztán összepréselnek.

Amit ki sem kell dobnod

Bár a befőttesüvegeket kimosva bedobhatod az üveggyűjtő ládákba, nem kell az összestől megszabadulnod. Néhány szuper ötlettel akár te magad is újrahasznosíthatod.

Az italos dobozos bálákat a feldolgozáskor egy speciális szerkezetben vízzel keverik, mellyel a polipropilén- és az alumíniumrészeket eltávolítják belőlük. A papírt ezután felaprítják, melegítik, és cellulózrostokra bontják. A keletkező pépet megtisztítják például a nyomdafestéktől, sűrítik, majd újra papírtermékeket gyártanak belőle.

Noha a hulladékgazdálkodásról szóló kormányhatározatok az égetési kapacitás kihasználását még mindig előbbre veszik a szelektív gyűjtés és újrahasznosítás hazai fejlesztésénél, sajnos a zöldhulladékok esetében is, a tájékozódás és a környezettudatos választás a lakosság érdeke.

 

Forrás: femina.hu

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.