péntek, szeptember 21, 2018
Civil Hírügynökség

Megújították az együttműködési megállapodást

MOL Bubi bikes at Budapest University of Technology and Economics

A BKK és a Magyar Kerékpárosklub 2016 februárjától rendszeres konzultációt folytat a kerékpáros fejlesztésekről, koncepciókról, kutatásokról és a kerékpáros infrastruktúra folyamatos fejlesztéséről.

A tavaly december végén megújított együttműködési megállapodás további célként jelölte meg a kerékpárral közlekedők részarányának növelését, illetve az M3-as metró pótlása által érintett területek kerékpáros közlekedésének segítését egy intézkedéscsomag kidolgozásával. Az eddigi tapasztalatok alapján látható, hogy a kerékpár, illetve a MOL Bubi közbringa kiegészítő közlekedési alternatívát jelent az M3-as metróvonal felújítással érintett szakaszán. A metrópótló autóbuszok és a sűrűbben közlekedő villamosok mellett a kerékpározást, illetve a MOL Bubi almazöld kerékpárjait is sokan választják a megszokott közösségi közlekedési módok helyett vagy azok kiegészítőjeként. Az elmúlt évben több, a BKK és a Magyar Kerékpárosklub együttműködésében megvalósult akció is segítette a kerékpáros közlekedés népszerűsítését.

A Fővárosi Önkormányzat és a BKK a kerületi önkormányzatokkal konzorciumot alkotva 12 projektre 8,4 milliárd Ft támogatást nyert el a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) „Fenntartható közlekedés fejlesztése Budapesten” pályázatán. A BKK (és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) civil szakmai partnereként a Magyar Kerékpárosklub is részt vett a projektenként elkészülő (összesen 12 különböző) Kerékpárforgalmi Hálózati Terv (KHT) szakmai kontrolljában és tervzsűrijében. Mindegyik KHT-t elfogadta a pályázat kiírója, a felek pedig a meginduló engedélyezési-kiviteli tervezésben is szorosan együttműködnek.

Adatok a kerékpárral közlekedők szokásainak feltérképezésére

A tavaly májusi European Cycling Challenge kampány időtartama alatt a résztvevő városokban a kerékpárral közlekedők egy erre a célra kifejlesztett okostelefon-alkalmazással gyűjtötték a megtett kilométereket városuknak így versenyezve egymással. Budapest másodszor vett részt a kihívásban, 1181 aktív résztvevővel és közel 110 000 megtett kilométerrel a 10. helyet érte el. Ez a 2016-os eredményekkel összehasonlítva 16 pozíciós javulást és a megtett kilométerek megháromszorozását jelenti.
A részvétel lehetőséget adott nagy mennyiségű GPS adat összegyűjtésére.

A nyers adatok feldolgozását, és az útvonaladatok felhasználását követően elkészült a verseny applikációját használók áramlási ábráját bemutató hőtérkép, aminek segítségével néhány fontosabb következtetés vonható le:
• hétköznapokon a forgalom háromszorosa a hétvéginek,
• a munkanapi forgalomban a 3-6 km közötti utazások a leggyakoribbak,
• a közbringával megtett utak hossza jóval rövidebb a saját kerékpárral megtett utazásoknál.

Az így nyert adatok nagyban hozzájárulnak a kerékpározással kapcsolatos fejlesztések szakmai támogatásához, és a fővárosi közlekedési rendszer erősítéséhez is, valamint lehetővé teszik a városlakók mobilitási igényeinek pontosabb megértését és a közlekedésszervezői feladatok magasabb színvonalú ellátását.

MOL Bubi használata és kerékpározás az M3-as metró felújítása alatt

Az felújítás kezdete óta az M3-as metró alternatívájaként a MOL-BUBI közbringarendszer használata és a saját kerékpárral történő utazás is népszerűnek bizonyult. A kerékpáros közlekedési lehetőségek javítását több célzott forgalomtechnikai beavatkozás segítette:
• a Victor Hugo utca a Visegrádi utca és Váci út között autóval egyirányú, de kerékpárral szabályosan lehet mindkét irányban közlekedni rajta, így a Váci út–Victor Hugo utca MOL Bubi gyűjtőállomás megközelíthető a Dráva utca térségéből, a Pannónia utca–Gogol utca–Visegrádi utca–Victor Hugo utca útvonalon;
• a Váci úti kerékpárút Duna Plaza előtti szakasza módosult az ideiglenes buszmegállók miatt. Az új nyomvonal változatlanul kerékpárút, új felfestések segítik az eligazodást;
• a Gogol utcai és a Bulcsú utcai kerékpársávokat összekötötték: átvezették a Váci úti csomóponton;
• a Kassák Lajos utca védett útvonallá vált, azaz kerékpárral is végig lehet hajtani a korábbi egyenrangú kereszteződéseken elsőbbségadás nélkül. A meglévő kerékpársávokon kényelmesen és a korábbinál gyorsabban juthatnak el céljukhoz a kerékpározók;
• a Kassák Lajos utca Lehel téri torkolatánál, a piac mögötti gyalogosövezet a metrófelújítás idejére osztatlan gyalog- és kerékpárúttá változott, így a kerékpártárolók megközelítése könnyebb. Ezen a területen azonban a gyalogosokra különös figyelmet fordítva kell kerékpározni;
• a Berda József utcában kerékpársáv épült a korábban elkészült Tél utcai szakasz meghosszabbításaként;
• a Magyar Kerékpárosklub javaslatára a Visegrádi utca végéről nagy ívben balra lehet kanyarodni a Szent István körútra;
• a Bulcsú utcát a kerékpározók mindkét irányba igénybe vehetik, amivel összeköttetés épült ki a Bajza utca irányába.

A BKK a metrópótlás megtervezésekor is kiemelten kezelte a kerékpáros közlekedés segítését. A BKK egyeztetett a Magyar Kerékpárosklubbal az infrastruktúra további fejlesztéséről, hogy a kijelölt útvonalak a kerékpárosok számára vonzóbb, versenyképesebb alternatívát jelentsenek.
Az M3-as metró felújításának ideje alatt folyamatosan frissülő kerékpáros forgalmi információk a http://bkk.hu/m3felujitas/ oldalon olvashatók.

 

Forrás: budapest.hu

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.