Megmenekülhet Európa leghíresebb őserdeje - Civil Hírügynökség
kedd, augusztus 21, 2018
Civil Hírügynökség

Megmenekülhet Európa leghíresebb őserdeje

lengyelOserdo-180418

Jó hír a Világörökség Napjára! Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy tilos a fakitermelés az UNESCO Világörökség részét képező, lengyelországi Białowieża őserdőben. A WWF számára ez mérföldkő, hiszen a szervezet két éve küzd kiemelten a világörökségi helyszínek védelméért, amelyek a Föld kevesebb, mint 1%-át foglalják el.

Európa legnagyobb bölényállománya, farkasok, hiúzok és hatalmas mennyiségű holtfa – többek között ez jellemzi a kontinens egyik legnagyobb őserdejét, a Białowieża-erdőt. Lengyelország korábbi környezetvédelmi minisztere, Jan Szyszko 2016-ban jóváhagyta az ipari mértékű fakitermelés engedélyezését a területen, és háromszorosára emelte a kivágások megengedett mértékét. Ezt követően lengyel és nemzetközi természetvédelmi szervezetek, köztük a WWF is tiltakozott az Európai Bizottságnál a kontinens egyik utolsó őserdejében indított fakitermelés ellen.

Az Európai Unió Bírósága tavaly év végén azonnali fakitermelési tilalmat írt elő az erdőben mindaddig, amíg a végső döntést meg nem hozzák. A döntés pedig most megszületett, amellyel megerősítették korábbi álláspontjukat: uniós jogot sért, és illegális volt az intenzív fakitermelés a Białowieża-erdőben.

“Ez egyértelmű győzelem kontinensünk vadvilága számára. Ugyanis sem a természetet, sem az Európai Unió törvényeit nem lehet figyelmen kívül hagyni – mondta Andreas Baumueller, a WWF Európai Irodájának szakértője. – Ennek értelmében a lengyel környezetvédelmi miniszter, Henryk Kowalczyk köteles visszavonni azokat a döntéseket, amelyek teret adtak az intenzív fakitermelésnek a területen. A miniszter feladata megóvni a Białowieża élővilágát a jövő generációi számára.”

A Białowieża Európa utolsó, nagy kiterjedésű síkvidéki őserdeje a mérsékelt övben. A lengyel-fehérorosz határon elterülő erdőség Lengyelországban 63.000 hektárt ölel fel, amely az európai Natura 2000 hálózat része, valamint az UNESCO világörökségi listáján is szerepel. Az erdő biológiai sokfélesége, valamint az élővilág számára nélkülözhetetlen holt faanyag magas aránya különösen értékes területté teszik. Itt él Európa legnagyobb bölényállománya: a faj egyik utolsó szabadon élő egyedét 1921-ben ejtették el, visszatelepítését komoly erőfeszítésekkel valósították meg. Ezen kívül az erdő olyan ikonikus állatoknak nyújt otthont, mint a hiúzok és a farkasok.

“Ez az uniós döntés mindannyiunk számára megóvja ezt a hatalmas természeti értéket – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője. – Sajnos hazánkban nem maradtak nagy kiterjedésű őserdők, de a százhúsz évnél korosabb erdők aránya is alig éri el a két százalékot. Ha nem vagyunk képesek megóvni az öreg erdőket – különösen a védett területeken -, az értékes élőviláguknak is előbb-utóbb búcsút inthetünk” – tette hozzá a szakember.

Az Európai Unió Bíróságának határozata egyértelmű jelzés a döntéshozók felé, hogy a világörökségi területeken történő romboló és nem fenntartható tevékenységek elfogadhatatlanok mind az emberek, mind a szervezetek és intézmények, mind a bolygó számára.

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.