hétfő, szeptember 24, 2018
Civil Hírügynökség

Magyarországon továbbra is 140/90 Hgmm

vernyomasmeres-171211

A közelmúltban kiadott amerikai ajánlások ellenére Európában és hazánkban jelenleg változatlan a magasvérnyomás-betegség határértéke. A 140/90 Hgmm-es adatot legutóbb 2013-ban vizsgálta felül és erősítette meg az Európai Hipertónia és az Európai Kardiológus Társaság.

Mint ismeretes, az Amerikai Egyesült Államokban néhány hete 130/80 Hgmm-re csökkentették a magas vérnyomás határértékét az Amerikai Hipertónia és az Amerikai Kardiológus Társaságok ajánlása nyomán. A korábbinál alacsonyabb hipertónia határérték jelenleg csupán Amerikában érvényes. Európában, így Magyarországon is változatlanul a 140/90 Hgmm a normális és a magas vérnyomás határértéke. Hazánkban e felett az érték felett beszélünk magasvérnyomás-betegségről, 130/80 Hgmm és 140/90 Hgmm között még nem.

Az Európai Hipertónia és az Európai Kardiológus Társaság új európai irányelve a magasvérnyomás-betegségről várhatóan 2018 tavaszán jelenik majd meg, az abban megállapított esetleges változások tükröződni fognak a készülő hazai irányelvben is.  Az USA-ban elfogadott új határértékkel kapcsolatban a Magyar Hypertonia Társaság arra figyelmeztet, hogy feltétlen szükséges még nagyobb hangsúlyt fektetni a megelőzésre és a hazánkban érvényes 140/90 Hgmm-es határértéket komolyan értelmezni, de az amerikai ajánlásban megfogalmazottakat nem lehet azonnal az európai viszonyokra alkalmazni, azokat az európai populáció tekintetében külön kell vizsgálni.

Az emelkedett vérnyomás eleinte nem okoz panaszt, de észrevétlenül is nagyon súlyos szervi szövődményeket eredményezhet. A hipertónia népbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek közül a legelterjedtebb, hazánkban a felnőtt lakosság kb. 40 százalékát érinti. A Magyar Hypertonia Társaság ezért kiemelten fontosnak tartja felhívni a lakosság figyelmét a magas vérnyomás veszélyeire már akkor is, amikor még nem szükséges a gyógyszeres kezelés, valamint szorgalmazza a rendszeres vérnyomás ellenőrzést és a megelőzést.

Mind a tudományos, mind az orvos-szakmai munka eredményességének fokozása érdekében a Magyar Hypertonia Társaság szoros kapcsolatot ápol a nemzetközi szakmai szervezetekkel. Eseményeinken rendszeresen vendégül látjuk a legmeghatározóbb külföldi szaktekintélyeket. 2017 szeptemberében például az új amerikai ajánlást jegyző Paul Whelton professzor volt a Magyar Hypertonia Társaság XXV. Jubileumi Továbbképző Kongresszusának egyik vendége.

A Magyar Hypertonia Társaság a jövőben a médiával az eddigieknél is szorosabb együttműködést alakít ki, hogy a tudományosan alátámasztott, széleskörű egyeztetésen alapuló irányelvek minél nagyobb körben ismertté váljanak, ezáltal a magasvérnyomás betegség elleni küzdelem hatékonyabb és eredményesebb legyen.

 

Forrás: Magyar Hypertonia Társaság

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.