péntek, szeptember 21, 2018
Civil Hírügynökség

Magyarország vegyen részt Szíria újjáépítésében

sziria-171114

Magyarországnak fel kell újítania diplomáciai viszonyát Damaszkusszal, és ki kell vennie részét Szíria újjáépítéséből – adott hangot álláspontjának a Magyar Békekör és a Magyarországi Arab Közösség Egyesülete Szijjártó Péter külügyminiszterhez eljuttatott levelében.

A levélben foglaltakra a miniszter hétfőn pozitívan reagált és utasította Budai Jánost, a külügyminisztérium szíriai koordinátorát, hogy tárgyaljon a civil delegációval. Simó Endre, a Békekör elnöke és Makt Mazen, az Arab Közösség titkárának egybehangzó véleménye szerint Magyarország és Szíria érdeke egybeesik abban, hogy a közel-keleti ország talpra álljon, és hazatérhessen otthonába a háború elől külföldre menekült 5 millió 260 ezer ember. Véleményük szerint Magyarország az egészségügyi rendszer, a közlekedés és a mezőgazdasági termelés helyreállításában, és az építőiparban nyújthatná a legnagyobb segítséget.

Az újjáépítésben kedvez a magyar részvételnek Magyarország pozitív hozzáállása Szíria felszabadításához a terrorista megszállás alól, Szíria szuverenitásának és területi integritásának helyreállításához, a békés politikai rendezéshez, és a kivándorlás okainak kiküszöböléséhez. A diplomáciai viszony helyreállítását Damaszkusszal nélkülözhetetlen politikai lépésnek tartják, és úgy vélik, a magyar kormánynak nem kellene várnia a NATO engedélyére, hanem jó példával járhatna elől az együttműködés érdekében.

 

Forrás: Magyar Békekör Egyesület

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.