péntek, szeptember 21, 2018
Civil Hírügynökség

Magyarország még megállíthatja a CETA-t!

CETA-161027

Kiábrándító hírként fogadta a Greenpeace Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet Egyesület azt, hogy az Európai Parlament rábólintott az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményre (CETA). Az egyezmény elfogadásával az Európai Parlament még több hatalommal ruházza fel a nagyvállalatokat, és szembemegy az emberek érdekével, valamint nem szolgálja a környezetünk védelmét.

Annak érdekében, hogy elkerülhessük az egyezmény teljes körű hatályba lépésével várható negatív környezeti és társadalmi hatásokat, a zöld szervezetek azt várják a magyar országgyűlési képviselőktől, hogy a tagállami ratifikálási folyamat során utasítsák el a CETA-t.

Az Európai Parlament 2017. február 15-én 408 igen és 254 nem szavazattal elfogadta az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) tervezetét. A döntést követően várhatóan március 1-től ideiglenesen hatályba fognak lépni az egyezmény bizonyos részei. A CETA legvitatottabb része, a befektetési bírósági rendszer viszont nem került bele az egyezmény ideiglenesen alkalmazandó elemei közé: erre majd csak a CETA teljes körű ratifikálását követően kerülne sor. Addig azonban hosszú még az út, az EU tagállamainak nemzeti szinten is szavazniuk kell a CETA-ról.

„Ahelyett, hogy az európai parlamenti képviselők az igazságosság és a demokrácia értékei mellett álltak volna ki, a CETA elfogadásával csak még több hatalommal ruházták fel a nagyvállalatokat. Annak érdekében, hogy az állampolgárok bizalma erősödhessen az uniós intézményrendszerben, a politikusoknak az európai polgárok millióinak követelésével összhangban a cégek helyett a köz érdekét kell szem előtt tartaniuk” – hangsúlyozta Újszászi Györgyi, a Védegylet főtitkára.

A CETA különösen elfogadhatatlan Magyarország számára. A megállapodás veszélyeztetné Magyarország Alaptörvénybe foglalt génmódosítás-mentes mezőgazdaságát, mert a GMO-szennyezés legalizálásával a CETA felszámolná az uniós engedély nélküli GMO-kra vonatkozó zéró tolerancia elvét.

„A magyar lakosság érdekében az Országgyűlésnek el kell utasítania a CETA-t. Lehetséges egy igazságos, az emberek egészségét és a környezet védelmét előtérben tartó szabályozás a kereskedelmi egyezményekben is, hazánknak ezt kell támogatnia” – nyilatkozta Mező János Bálint, a Greenpeace Magyarország programvezetője.

„Jó hír, hogy bár megszavazta az Európai Parlament a CETA-t, az egyezmény egyik legproblematikusabb pontja, a befektetői bírósági rendszer még nem fog most ideiglenesen hatályba lépni. Erre csak a CETA tagállami ratifikálását követően kerülhetne sor. Ezért is fontos, hogy a magyar parlament elutasítsa az elsősorban a multinacionális cégek érdekeit szolgáló egyezményt” – tette hozzá Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programfelelőse.

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.