hétfő, július 23, 2018
Civil Hírügynökség

“Lemorzsolódott” tanulók vissza az iskolába!

iskolai-tabla-160302

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 60. § (2) bekezdés értelmében a tanuló 25 éves koráig vehet részt nappali rendszerű iskolai oktatásban. Felhívjuk a szülők figyelmét, hogy gyermekük újabban már 25 éves koráig járhat iskolába.

Az évek során “lemorzsolódott” 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, éves kiskorú és nagykorú tanulók – a szabad iskolaválasztás jogán – bármikor beiratkozhatnak, bármelyik állami fenntartású iskolába. Visszaülhetnek az iskolapadba!

Nincs olyan jogszabály, amelyik előírja, hogy a 16 éven felüli tanulók csak a felnőttoktatásban tanulhatnak tovább.

Nincs olyan jogszabály, amelyik kimondja, hogy, hogy a 16 éven felüli tanuló nem járhat tovább nappali rendszerű iskolai oktatásban.

Statisztikai adatok szerint az utóbbi években több tízezer 16 éven felüli tanulót távolítottak el az iskolákból jogtalanul vagy kényszerítettek arra, hogy önként szakítsa meg tanulmányait az adott iskolába.

Figyelem! A tankötelezettségüket teljesített 16 éven felüli tanulókat csak súlyos fegyelmi vétség esetén és csak szabályosan lefolytatott fegyelmi tárgyalás határozata alapján lehet eltávolítani az iskolából.

Nem lehet kirekeszteni az ingyenes oktatásból azokat a tanulókat, akik nehezebben kezelhetők, nagyobb az igazságérzetük, észreveszik az iskolai szabálytalanságokat, esetleg többet hiányoznak, vagy éppen fizetési hátralékuk van.

 

Forrás: Fővárosi Szülők Egyesülete a Gyermekekért (FŐSZEGY)

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.