péntek, július 20, 2018
Civil Hírügynökség

“Legyen egy hely, ahol ketten lehetünk”

sos-161228

Erika még nincs harminc éves, de már háromszor majdnem kisiklott az élete. Amikor kiemelték vér szerinti családjából, amikor várandósan börtönbe került, és amikor tőle is elvették a kisbabáját. Az SOS Gyermekfalvak kampányával az állami gondoskodásból kikerülő fiatalok helyzetére hívja fel a figyelmet.

Naponta 7 fiatal kerül ki a gyermekvédelmi gondoskodásból. Ezek a fiatalok gyakran felkészületlenül, szülői támogatás és megfelelő háttér nélkül kell, hogy boldoguljanak az önálló életben.

Erika is hamar bajba keveredett megfelelő védőháló nélkül. Várandós volt, amikor börtönbe került, ott szülte meg kislányát, akit 1 éves koráig nevelhetett a börtönben, majd átmenetileg az SOS Gyermekfalvak egyik nevelőszülője gondoskodott róla. Erika ma már szabadon nevelheti a gyermekét. Az SOS Gyermekfalvak utána járt, hogy alakult az életük.

Az SOS Gyermekfalvak most induló két éves projektjében a gyermekvédelmi rendszert elhagyó fiatalok helyzetére hívja fel a figyelmet és arra, hogy esetükben mennyire fontos az önálló életre való felkészítés. Az Európai Bizottság finanszírozásával, 6 ország együttműködésében megvalósuló program célja a gyermekvédelmi szakemberek képzése, hogy megfelelő szemlélettel és tudással támogassák a gyerekek önállósodását, illetve támogató közösség kiépítése a kikerülő fiatalok köré.

“Ezek a fiatalok gyakran felnőtt háttértámogatása nélkül lépnek ki az életbe. Nincs kit felhívniuk, ha baj van, nincs mögöttük egy szülő, aki szorult helyzetben kisegíti őket pénzzel, tanáccsal, szeretettel. Hiányzik a szociális védőhálójuk, sokszor küzdenek feldolgozatlan traumákkal, és a kikerülés után számtalan nehézséggel szembesülnek: felkészületlenül kell helyt állniuk az önálló életben. Azért indítottuk el új programunkat, hogy az a 6-7 gyermek, aki naponta elhagyja a gyermekvédelmi gondoskodást, a társadalom minél sikeresebb tagjává válhasson” – mondta Szlankó Viola, az SOS Gyermekfalvak gyermekjogi tanácsadója.

Az albérletben élő Erika és gyermeke jelenleg másik 8 emberrel osztja meg életterét, a családegyesítés után most új kihívások elé néznek.
“A legnagyobb vágyam, hogy legyen egy hely, ahol ketten lehetünk, ahova hazamehetünk, hiszen világ életünkben nem voltunk még kettesben.”

 

Forrás: SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa

 

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.