A “láthatatlan” női munka megbecsülését sürgetik - Civil Hírügynökség
kedd, augusztus 14, 2018
Civil Hírügynökség

A “láthatatlan” női munka megbecsülését sürgetik

anyasag-160308

A nők társadalmi szerepei között az egyik legfőbb meghatározó, az egész életpályát befolyásoló tényező az anyaság, a gyermek iránti élethosszig tartó elköteleződés, felelősség és megannyi feladat felvállalása.

A nők mindenkori társadalmi megbecsültségét hűen tükrözi, mennyiben támogatja egy ország a leghátrányosabb helyzetben lévő csoportok- köztük például a gyermeküket egyedül nevelő és a sérült gyermeket nevelő anyák – gazdasági és szociális jogainak érvényesülését, mennyiben igyekszik kiegyenlíteni az anyai szerepvállalásból fakadó terheket, jövedelmi hátrányokat, hozzájárulni a gyermeknevelés költségeihez.

2013-ban az ENSZ CEDAW Bizottsága Magyarországnak címzett ajánlásaiban aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy “a nőket és azokat a háztartásokat, ahol a nők a családfenntartók, a szegénység aránytalanul nagymértékben sújtja”, s felhívja a figyelmet arra, hogy az államnak átmeneti különleges intézkedéseket kell alkalmaznia a szegénység sújtotta nők gazdasági helyzetének javítására.

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, az Európai Női Lobbi magyar képviselője, valamint a JÓL-LÉT Alapítvány, a Holdam Egyesület, és a közleményhez csatlakozó női civil szervezetek követelik ezen hátrányos helyzetű anyák méltánytalan gazdasági helyzetének javítását:

a 2008 óta változatlan, az egyszülős családokban mindösszesen 1.500 forinttal magasabb összegű, a fogyatékossággal élő gyermeket nevelők esetében is szégyenletesen alacsony mértékű, a megélhetés költségeit távolról sem fedező családi pótlék, GYES és GYET (bruttó 28.500 Ft), illetve a nyolc év alatt 28.500 Ft-ról 29.500 Ft-ra nőtt ápolási díj haladéktalan megemelését!

Kérjük, a felelős politikai döntéshozókat, hogy a női jogok ünnepén álljanak ki a nők valódi megbecsüléséért, kötelezzék el magukat e láthatatlan női csoportok láthatatlan munkájának elismerése mellett!

Köszönjük!
Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség Regina Alapítvány
JÓL-LÉT Alapítvány Szávitri Alapítvány
Holdam Egyesület
Nők a holnapért Egyesület
Labrisz Egyesület
Születésház Egyesület

Forrás: facebook.com

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.