vasárnap, szeptember 23, 2018
Civil Hírügynökség

A Kúria szerint is túlzó volt a rendőrség fellépése

utcajogasz-170905

A legfelsőbb bírói fórum előtt nyert az Utcajogász Danó Zoltán ügyében, ugyanis a Kúria szerint is jogsértően járt el a kilencedik kerületi rendőrség, amikor egy szabálysértés elkövetésének gyanúja miatt megbilincselve vitték a fogdára az Utcajogász ügyfelét.

Danó Zoltánt még 2015 nyarán állították elő az ún. „önkényes beköltözés” szabálysértés elkövetésének gyanúja miatt. Az Utcajogász ügyfele hosszú ideje lakásszegénységben élő ember, aki családtagjaival – más lehetőség híján – költözött a Vaskapu utcai omladozó önkormányzati épület régóta üresen álló lakásainak egyikébe. A ferencvárosi önkormányzatot évekig nem érdekelte az épület sorsa, hagyta tönkremenni, és csak akkor kezdett vele foglalkozni, amikor az már életveszélyessé vált.

A több évtizede a kerületben lakó Danó Zoltánt és családját előző lakásukból egy pár tízezer forintos közműtartozás miatt lakoltatta ki az önkormányzat, és mivel alacsony jövedelmű a család, megfizethető albérletet szinte lehetetlen találniuk, kerületi szociális bérlakásra pedig még kevesebb eséllyel pályáztak volna. A Vaskapu utcai rossz állapotú épület üresen álló lakásai jelentették sok család számára az egyetlen megoldást az utcai, vagy a nem sokkal könnyebben elviselhető szállói lét mellett. Az ott lakók hiába szervezkedtek, kértek megfizethető lakhatási lehetőséget a kerülettől, még egy közmeghallgatáson is felszólalva, az önkormányzat nem segített, ellenkezőleg, 2015 során többször rendőrségi razziákkal és jogtalan falazással próbálták az ott élőket elriasztani. Az egyik ilyen kiszállás során állították elő Danó Zoltánt.

Az Utcajogász ügyfelét az intézkedő rendőr a helyszínen annak ellenére megbilincselte, hogy ő semmilyen ellenszegülést, szökési hajlandóságot nem mutatott, sőt, azt a rendőrség is elismerte, hogy végig együttműködő maradt. A bilincs mégis rajta maradt a fogdáig, ahol aztán 72 óráig őrizetben tartották. Az Utcajogász képviselte Zoltánt a szabálysértési ügyében is, amelynek enyheségét mutatja, hogy a bíróság azért mindössze figyelmeztetést szabott ki rá.

A „megelőző bilincselés” nem jogszerű

Az előállítás során alkalmazott bilincselés miatt az Utcajogász panasszal élt a Független Rendészeti Panasztestületnél (FRPT), amely az Utcajogásznak adott igazat, és kimondta, hogy a bilincselés – aránytalansága és szükségtelensége miatt – súlyosan alapjogot sértő volt. A panaszt az Országos Rendőrfőkapitány (ORFK) elutasította, ezért az Utcajogász bírósághoz fordult.

Első fokon ugyan a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az ORFK-nak adott igazat, a Kúria viszont az Utcajogásszal és ügyfelével értett egyet, hatályon kívül helyezte az elsőfokú bírósági ítéletét és a rendőrségi határozatot is. A legfelsőbb bírói fórum kimondta, hogy nem jogos a bilincs használata, ha az előállított együttműködő, és semmi jelét nem mutatja annak, hogy szökni akarna vagy ellenszegülne. A bilincselés ez esetben a Kúria szerint akkor sem jogszerű, ha csak egy rendőr intézkedik. Ítéletében azt is megállapította, hogy a kényszerítő eszköz alaptalan, mindössze megelőző jellegű használata az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatával is szembemegy.

Az ítélet egybecseng korábbi, szintén az Utcajogász panaszának helyt adó ítéletekkel, amikor egy nyolcadik kerületi kilakoltatás ellen erőszakmentes élőlánccal tiltakozók közül több aktivistát megbilincseltek, előállították őket és mindegyiküket órákig a kapitányságon tartották. A bíróság ezen esetekben is jogszerűtlennek nyilvánította a túlzott rendőrségi fellépést.

Miért fontos az ítélet?

Az ítélet iránymutató lehet a rendőri gyakorlatra, és visszaszoríthatja a rendőrségi kényszerítő eszközök aránytalan és szükségtelen használatát, mivel kimondja, hogy a „megelőző bilincselés” jogellenes, nem lehet valakivel szemben csak azért kényszerítőeszközt alkalmazni, mert minden alap nélkül azt feltételezik, hogy nem lesz együttműködő vagy, hogy szökni próbál. Különösen fontos, hogy egy olyan, lakásszegénységben élő ember esetében született ez a döntés, aki szegénysége és lakhatási helyzete miatt egyébként gyakran van félelemkeltő hatósági gyakorlatnak vagy diszkriminatív fellépésnek kitéve.

A panaszeljárásokban és a bíróság előtt az Utcajogász önkéntese, Molnár Noémi járt el.

 

Forrás: beküldött hír

Friss műsorok

  • Cím: 20. A felkorbácsolt gyűlöletbeszéd – új politikai korszak?
  • Hossz: 29:42
  • Vendég: Setét Jenő, Polyák Gábor, Juhász Attila, Lendvai Ildikó, Hargitai Miklós

A sorozat utolsó darabja, a 20. adás vázlatosan összefoglalja a gyűlöletbeszéd elterjedtségét, fokozatait, megjelenési formáit a társadalmi párbeszédekben és a médiában – súllyal a magyarországi viszonyok között. Szó esik a gyűlöletbeszéd történelmi gyökereiről-előzményeiről és aktuális hazai, valamint határon túli érvényesüléséről és politikai eszközként történő felhasználásáról. (Minden megszólaló elemzi a legutóbbi magyar választásokban a gyűlöletbeszéd szerepét) A tartalmas és sokszínű záró adás megszólalói: Setét Jenő polgári aktivista, Polyák Gábor és Juhász Attila elemzők, Lendvai Ildikó politikus, Hargitai Miklós újságíró.

Letöltés
  • Cím: 19. A gyűlöletbeszéd és a nők elleni erőszak – összefüggések és okok
  • Hossz: 29:44
  • Vendég: Acsády Judit, Antoni Rita, Vicsek Ferenc

Tágabb helyzetképpel nyit a műsor – különös tekintettel a hazai helyzetre. Acsády Judit az MTA Szociológiai Intézetének főmunkatársa a nők szerepének változásában, mind előbbre kerülésében látja a nőellenes beszéd rasszizmusba is átcsapó gyakori és aktuális fel-felbukkanását.(Említi Madách Imre akadémiai dolgozatát és Vörösmarty Mihály negatív, megkülönböztető megnyilvánulását – nagy költők elmaradott nézetei) Antoni Rita a Nőkért szervezet vezetője az Isztambuli egyezmény jelentőségét hazai viszonyok közötti elemzi, sőt a szexizmus jelenségét is megmagyarázza. Vicsek Ferenc informatív és sokszínű műsora még a nőellenes mozgalmakat is említi és jellemzi.

Letöltés
  • Cím: 18. Gyűlöletbeszéd a közbeszédben
  • Hossz: 29:32
  • Vendég: Garai László, Márky-Zay Péter, Kapperner Zoltán, Görög Mása

– a szakértő Garai László szociálpszichológus külföldi és hazai  megnyilvánulásokról beszél. (Plakátkampány és rongálás, ellenfél és ellenség dichotómiája) A tanulságok egyszerre általánosak és közösségfüggőek. Eltűntetésük illetve visszaszorításuk lehetőségei vagy pl. a spirál elvágása – a lehetséges megoldások. Megszólal és saját politikai ars poeticáját mondja el a hazai politika új csillaga Márky-Zay Péter. Elveinek összefoglalása meggyőző. Kapperner Zoltán filozófus a józan emberi beszéd és kapcsolatok végső győzelmét reméli – a jelenlegi markáns példák ellenére – Görög Mása szerkesztő műsorában.

Letöltés
  • Cím: 17. A gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában
  • Hossz: 29:53
  • Vendég: Galgóczi Eszter, Tóth Mónika

A sorozat mai adásának témája a gyűlöletbeszéd jelentősége a politikában és a tudomány megközelítése szerepének, használatának történelmi vagy éppen  aktuális, magyarországi okairól (Pl. plakátkampány). A vendég, Galgóczi Eszter a szakdolgozatát e témáról írta, ebben még egyetemi kísérleteiről is beszámol. A magyar politikatörténet utolsó 30 évéből sokszínű hangdokumentum összeállítást hallunk a műsor elején, majd – egyebek között – az ellenségkép és a “mi” dichotómiájának összetevőit és az eszközeit veszi sorba a vendég – Tóth Mónika szerkesztő tartalmas félórájában.

Letöltés

Comments are closed.